A Toyota név hallatán ma már szinte mindenkinek a hibridek jutnak eszébe, ami nem csoda, hiszen a márka már több mint 16 millió (nem lágy) hibridet értékesített a világon, ebből 3 milliót Európában. Kontinensünkön ma már
10 eladott Toyotából 6-ban van teljes hibrid hajtás
(a Toyota prémiummárkájánál, a Lexusnál 9,6 ez a szám). Európában az elektromos és hibrid autók piacának még úgy is a bő ötödét tudhatja magáénak a japán gyártó, hogy eddig volt egy nagy adóssága a vásárók felé: tisztán elektromos (BEV) autót még nem árultak, pedig ma már a Daciának is van villanyautója.
Most azonban egy online fórumon jelentették be, hogy jövőre megérkezik Európába az első elektromos Toyota, amely egy vadonatúj, elektromos autókhoz való, Subaruval közösen fejlesztett platformra (e-TNGA) épül. Egyelőre annyit árultak az új villanyautóról, hogy
egy RAV4 méretű családi SUV lesz,
ami logikus lépés, mivel ez a legnépszerűbb autókategória manapság. Kifejezetten az európai vásárlók ízlésére hangolják az elektromos SUV-ot, de az egész világon árulják majd, gyártani pedig Japánban fogják, egy kizárólag villanyautókat készítő üzemben.
2025-ig 60 darab elektrifikált autó bemutatását tervezi a Toyota, ebből 10 lesz tisztán elektromos, a többi valamilyen hibrid. Mindegyik az új e-TNGA padlólemezre épül majd, mivel a platformot úgy alkották meg, hogy
rugalmasan alakítható a hossza és a tengelytávolsága is,
valamint képes első-, hátsó-, és összkerékhajtás, valamint sokféle kapacitású akkumulátorcsomag fogadására is.
A Toyota úgy véli, hogy a hibridekkel megszerezett tapasztalatainak jó hasznát veszi majd az elektromos autók akkumulátorainál, hogy azok nagyobb hatótávot és hosszabb élettartamot kínálhassanak. Azt is bejelentették, hogy a súly és kapacitás szempontjából áttörésnek ígérkező
szilárdtest akkumulátorok fejlesztése előrehaladott fázisban tart,
valószínűleg négy éven belül jelenhet meg az első ilyen akkuval felszerelt Toyota a piacon.
Andrea Carlucci, a márka európai termékfejlesztési igazgatója azt is elárulta, hogy a jövőre érkező középkategóriás szabadidő-villanyautót kisebb, kompakt méretű elektromos autók követik majd. Úgy tudjuk,
egy Suzukival közösen fejlesztett kompakt SUV,
egy crossover, egy nagy SUV, egy négyajtós szedán és egy családi egyterű érkezésére lehet számítani a közeljövőben. A Toyota azt tervezi, hogy 2025-től évi 5,5 millió autót ad el elektromos vagy részben elektromos hajtáslánccal, mivel úgy számolnak, hogy az ilyen autók iránti kereslet 600 százalékkal nő majd meg a világon a következő öt évben.
Megbukott a kikerülési teszten a RAV4
Még a Toyotához kapcsolódó hír, hogy a RAV4 Plug-in Hybrid nemrég megbukott egy svéd Teknikens Värld autós magazin jávorszarvas-tesztjén, amely arról szól, hogy egy másodpercen belül kell sávot váltani egy bójákkal kijelölt pályán, és még abban a másodpercben vissza is kell térni az eredeti sávba. Annak idején egy ilyen teszten borult fel a Mercedes A-osztály első generációja, ami után a német gyártó áthangolta a futóművét és alapfelszereltséggé tette az akkoriban még nem túl elterjedt és nem is olcsó menetstabilizáló elektronikát (ESP) hozzá.
Bár most a Toyota nem borult fel, durván túlkormányzottá vált már 65 km/h-s sebességnél, bekapcsolt elektronikával is. Magyarul kitört a hátulja, amit csak ellenkormányzással lehetett megfogni. Egyébként a Teknikens Värld akkor tekinti sikeresen teljesítettnek a tesztet, ha a vizsgált kocsi legalább 72 km/h sebességet ér el az általuk kialakított tesztpályán, a RAV4 Plug-in Hybrid ugyanakkor csak 64 km/órás sebességgel teljesítette biztonságosan a tesztet, amit később a Toyota saját mérései is igazoltak.
Erre reagálva az autógyártó gyorsan kifejlesztett egy szoftverfrissítést a menetstabilizáló elektronikához, amit januártól minden RAV4 Plug-in Hybrid-en elvégeznek, és aminek eredményeképp a zöld rendszámos SUV sikeresen átmegy már a 72 km/h-s teszten is. Ezt a módosítást megkapják a Suzuki Across modellek is, amelyen műszakilag teljesen megegyeznek a RAV4 Plug-in Hybriddel. Nagy valószínűséggel a hátsó tengelynél elhelyezett nagy kapacitású, 18,1 kWh-s lítium-ion akkumulátor rontotta el a kocsi súlyelosztását, és ez okozhatta a farolási hajlamot.