Mielőtt a konnektoros Captur értékelésére rátérnék, egy talányra kellene jó megoldást, vagy legalább ésszerű magyarázatot találni. Mégpedig arra, hogy vajon miért állt neki a Renault egy hibrid hajtáslánc kifejlesztésének, amikor már jó ideje nagyhatalomnak számít a tisztán elektromos kocsik piacán? Hiszen a villanyautók közül a Renault Zoénál és a Nissan Leafnél csak a Tesla Model 3-ból fogy több a világon, ráadásul a bolygó legnépszerűbb konnektoros hibridjét (Mitsubishi Outlander PHEV) és Európa legnépszerűbb elektromos haszonjárművét (Kangoo ZE) is a Renault-Nissan-Mitsubishi cégcsoport gyártja.
Nos, valószínűleg az Európai Unió által előírt, 2020-ban bevezetett, 95 g/km-ben meghatározott szén-dioxid emissziós limit miatt, amely kimondja, hogy az az autógyártó, amelynek ennél magasabb a flottaátlaga, borsos összegű büntetést kénytelen befizetni a közös kasszába.
Ugyan 0 g/km-esnek elszámolt villanyautókkal és mérési módszerek sajátosságai miatt 30-60 g/km-esnek vett konnektoros hibridekkel jelentősen lehet csökkenteni az átlagot (pláne úgy, hogy ezeket többszörös szorzóval vették figyelembe), de
a legjobban mégis úgy lehet megközelíteni az elvárt szintet, ha egy autógyártó a legjobban fogyó modelljeinek szorítja lejjebb a kibocsátását.
A Renault esetében ez a Clio, a Captur és a Mégane, így kézenfekvő volt, hogy olyan full hibrid hajtást (nem lágynak mondott kamuhibridet) készítenek, amely ezekhez passzol.
Egyre népszerűbbek a töltős autók Európában
Az aktuális statisztikák azt mutatják, hogy mind a plug-in hibridek (PHEV), mind a villanyautók (BEV) iránti kereslet soha nem látott mértékben pörgött fel Európában, a két csoport eladásai 2020-ban első ízben lépték át a lélektani határnak számító egymilliót. A legnagyobb piacon, Németországban például 200 ezer plug-in autó talált gazdára (és 194 ezer tisztán elektromos), míg 2019-ben ez a szám még csak 45 ezer (63 ezer) volt. Magyarországon 2020-ban 2999 darab plug-in hibridet és 3047 tisztán elektromos autót adtak el, ami 171, illetve 66 százalékos növekedést jelent egy olyan piacon, amely összességében 20 százalékkal zsugorodott a koronavírus-járvány miatt. Nálunk az ilyen autókhoz járó zöld rendszám a hozzá járó kedvezmények miatt nagy vonzerőt jelent, ezen kívül a villanyautókra állami támogatást, a hétszemélyes PHEV-ekre nagycsaládos támogatást is fel lehetett venni.
A Renault a második generációs Captur formatervezésénél nem bízott semmit a véletlenre. A Nissan Juke francia testvére mostanra érett be igazán, a szépen domborodó felületek, a C-alakú LED fényszórók és hátsó lámpák, de még a fekete műanyag betétek is jól állnak neki. Magas építésmódja ellenére sem tűnik drabálisnak, nehezen manőverezhetőnek, agresszívnek. Nem is az, hisz csak 18 centivel hosszabb és 13,6 centivel magasabb az azonos alapokra épített Cliónál, a tengelytávja pedig 5,6 centivel nagyobb.
Azoknak való, akik a Cliónál tágasabb kocsit keresnek, de nem akarnak sokkal nehezebben parkolni.
A Renault különleges E-Tech plug-in hibrid hajtását a Clio és a Captur (meg a Mégane kombi) is megkapja, de a szabadidő-autó csak a drágább plug-in verziót, erősebb villanymotorokkal, külső töltési opcióval, a nagyobb akku miatt értelmezhető elektromos hatótávval. Hurrá, a koreaiak után egy újabb konnektoros hibrid kis SUV a piacon! Mégpedig a tömegek számára, akik az elmúlt években csak messziről figyelhették a töltekező gazdagokat a méregdrága, sok száz lóerős, zöld rendszámos prémium csatahajóikkal.
A Capturhöz hasonló plug-in hibridek koncepciója egy hatalmas pluszt ad a normál villanyautókhoz képest: a vevő tulajdonképpen két autót kap egy (másfél) áráért, egy benzinest és egy elektromost is. Így városban lehet zéró emisszióval, némán suhanni, a hosszabb távokat pedig meg lehet tenni zömmel benzinnel, pár perces tankolások közbeiktatásával az autópályán. Utóbb azért jó, mert egy tisztán elektromos kocsival - ha a hatótávjának többszörösét kell megtennie - néha több időt kell számolni út közben a töltésre, mint magára a haladásra. Azonban
a plug-in hibridek előnyei valójában hátrányok is: mivel kétfajta hajtást építenek beléjük, nő a komplexitás, a tömeg, és az ár is.
Benzinnel, elektromos rásegítés nélkül haladva vegyesen 6-6,5 literes benzinfogyasztással kalkulálhatunk a Captur E-Tech esetében, ami alig jobb a 140 lóerős, automata benzines étvágyánál. Ráadásul autópályán ez akár 9 literre is felmehet, mert ott hamar elfogy az áram, és attól kezdve a nyomatékszegény Otto motor csak magára támaszkodhat. Persze minél gyakrabban és olcsóbban kap külső forrásból áramot a Renault, annál kedvezőbbre jön ki a matek. Olyannyira, hogy akár nulla forintra is leszorítható az üzemanyag-költség, amennyiben otthoni, megújuló forrásból folyik a napi újratöltés, és oda-vissza 30-40 km-nél nem mennek vele egyhuzamban. Nyáron minden bizonnyal többet is lehet, de a gyár által megadott 65 km-t akkor is nehéz lesz elérni.
Lehet persze – akár ingyenes - közterületi töltőre is vadászni, ám a maximálisan csak 3,5 kW sebességű áramfelvételi képesség miatt nem lehet kihasználni azok 22-50 kW-s töltési teljesítményét (viszont egy Zoét simán lehet akár 50 kW-tal is tölteni valamelyik útszéli DC oszlopról). Otthoni töltéssel így közel 5, kültérivel bő 3 óra alatt lehet feltölteni a Captur 9,8 kWh-s, hátsó ülések alá beépített lítium-ion akkumulátorát, egy nap alatt akár többször is.
Ha menet közben kifogy a delej az akkuból, akkor a hajtás mellett áramfejlesztő funkciót is ellát a 91 lóerős, 1,6 literes benzines erőforrás, mégpedig úgy, hogy megemeli a fordulatszámát és elkezd sokat fogyasztani. A régi négyhengeres ugyan megfelel az Euro 6 dTemp normának, részecskeszűrője is van, mégsem nevezhető műszaki csodának. Sima szívómotor, amiből egy tapasztalt Renault szerelő már több ezret látott. Viszont két nyomatékos villanymotor is a keze alá dolgozik, így már
alul úgy húz a hibrid Captur, mind jófajta turbódízel,
csak jobb gázreakcióval és lényegesen halkabban.
A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra!