Annak idején kevesen gondolták volna, hogy a Qashqai kirobbanó sikerét egy kategóriával lejjebb is sikerül megismételnie a Nissannak, de a Juke
2010-ben jött, látott és győzött,
annak ellenére, hogy a formája nagyon megosztóra sikerült: vagy nagyon szerette valaki, vagy nagyon utálta, átmenet nem nagyon volt. Előbbiek jó eséllyel meg is vették, ugyanis a Juke első generációjából végül 1,5 milliót sikerült értékesíteni, emiatt nem csoda, hogy addig húzták a generációváltást, ameddig csak lehetett.
Kevés autó mondhatja el magáról, hogy kategóriateremtő, de a Juke előtt tényleg nem nagyon léteztek kis szabadidő-autók, ma már viszont szinte minden gyártó kínál ilyen modellt, Magyarország legnépszerűbb autója, a Suzuki Vitara is ebbe a szegmensbe tartozik. Nem volt még egy kategória az autópiacon a 2010-es években, aminek ennyire dinamikusan nőttek volna az eladásai.
Nagyon bejött a vásárlóknak, hogy a pöttöm SUV-ok alig drágábbak a normál kisautóknál, és hasonló városi manőverezhetőséget kínálnak divatosabb, tágasabb csomagolásban, ráadásul magasabb üléspozícióval, ami biztonságérzetet és jó kilátást ad. Ma már 30-nál is több kis szabadidő-autó közül lehet választani, tisztán elektromos hajtású típusok is kaphatók, az Audi és a DS révén a prémiummárkák is képviseltetik magukat.
A régi Juke egy önálló Nissan platformra épült, és hétféle motorral volt kapható (szívó és turbós benzinesek 1,2-1,6 literig, 1,5 literes dízel), az új viszont a Renault Clióból és a Dacia Sanderóból ismert Renault-Nissan CMF-B padlólemezt kapta meg, és
mindössze egyetlen motorral kapható: a 114 lóerős, egyliteres, háromhengeres benzines turbóval.
Összkerékhajtás és CVT váltó már nem rendelhető, az egyetlen opció az új hétfokozatú dupla kuplungos automata a hatfokozatú kézi váltó helyett.
Mivel ma már két tucatnál is több konkurenssel kell megmérkőznie, a Nissan nem vállalta be, hogy ugyanolyan bátor formát adjon az új Juke-nak, mint elődjének. Azért így is karakteres maradt, és a kettéosztott fényszórók (a felső csík a nappali fény, valójában a Hella ködlámpának tűnő lenti kerek lámpa a fényszóró), valamint a kupés tetővonal miatt így is könnyű Juke-ként azonosítani, bár a motorháztető síkjából kiemelkedő irányjelzőket ezúttal elhagyta a Nissan. Állítólag rontották a légellenállást és sokan nem szerették, hogy látszódnak a vezetőülésből.
Oldalnézetből még elég vagány az új forma, az ajtókon egy határozott él tart meredeken fölfelé, szépen fut bele a hátsó lámpába, és út közben a kiszélesített hátsó sárvédő határát is kijelöli. Kár, hogy hátul már nem tartott ki a formatervezők lendülete, eltűntek a látványos, bumeráng alakú hátsó lámpák, a szögletesen unalmas újakban viszont az a jó, hogy középen kettéosztották őket: a belső részük együtt nyílik a fedéllel, így a csomagtér szélesebb nyíláson át pakolható meg.
7,5 centivel lett hosszabb (421), 3,5 centivel szélesebb (176,5), és 3 centivel magasabb (156,5) az új Juke a réginél, ezért már látszólag is stabilabb és jobb kiállású, emellett a szélvédője is laposabb szögben áll.
Nagy hangsúlyt kapott a tervezéskor a személyre szabhatóság,
amit jól mutat, hogy a 11 féle karosszériaszínhez háromféle tetőszín párosítható, és belső színvilágból is négyféle létezik.
Bár kemény műanyagot is bőséggel találni, az N Design felszereltséghez választható Alcantara belső miatt így is roppant igényes az összkép: a műszerfalról, az ajtókról, a könyöklőről és az ülésekről sem sajnálták a kellemes tapintású, szintetikus hasított bőrt. Már ettől is azonnal nyomná a gázt a Juke vezetője, de a műszerfal formája, a lapos aljú kormány, a turbinára emlékeztető légbeömlők és a magasra tett, kézre álló váltókar is fokozzák a sportos hangulatot.
Teljesen digitális műszerfal helyett csak egy képernyőt kapunk a két analóg műszer közé, de ez egyáltalán nem baj, mert az órák könnyen leolvashatók és a középső menürendszer is könnyen kezelhető a kormányon lévő gombokkal. Inkább az okozott csalódást, hogy a feláras, 360 fokos tolatókamera képe ugyanolyan rossz felbontású, mint amikor a rendszer nagy szenzációt okozva feltűnt az első Qashqai a 2011-es modellfrissítésnél.
Akkor a Nissan azt a feladatot adta a sajtóbemutatón az újságíróknak, hogy egy teljesen letakart ablakú autóval kellett tolatva szlalomozni egy bójákkal kirakott pályán. Csak a kijelzőn látható madártávlati képre hagyatkozhattunk, ami legalább olyan nehéz volt, mint amilyennek elképzelik.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!