Amerikában a Suburban egy olyan autó, amit mindenki ismer. Ez a név a II. világháború előtt még az indianai U.S. Body and Forging Co. karosszériaépítő cég birtokában volt, amely különböző autógyártók teherautó-alvázaira szerelt sokablakos, fából készült kombi karosszériákat. Később az autógyártók már saját maguk készítették az alvázra a felépítményeket is, elsőként a Chevrolet mutatta be 1934-ben a beszédes nevű Carryall Suburbant. Ez volt az első teljesen fém karosszériás kombi az autógyártás történetében, de tekinthetünk rá úgy is – ahogy a General Motorsnál szeretnek hivatkozni rá – mint
a világ első szabadidő-autója.
Azóta kirobbanthatatlan a Suburban a GM termékpalettájából, így érthető, hogy 1988-ban a kizárólagos névhasználati jogot is megvette az amerikai autógyártó. Már a 12. generációnál tart a típus, igaz, ebből négyet GMC márkanévvel jelentettek meg, és csak a 2000-ben került vissza a Chevy-hez a Suburban elnevezés, amikor a GMC-s megfelelőjét Yukon XL-re keresztelték át. Manapság az utóbbit kicsit magasabbra pozicionálják, de a GM fullsize modellcsaládjának királya mégsem ez, hanem a valódi prémiumterméknek számító Cadillac Escalade, amit a magyar tévénézők leginkább Tony Soprano szolgálati autójaként ismerhetnek.
Azért is számít autóipari ikonnak a Suburban, mert ez a világ legrégebbi, ma is létező típusneve, az 1948-ban indított Ford F-széria vagy az 1966-ban indított Toyota Corolla sehol nincs hozzá képest. Érdemeit még Hollywoodban is elismerték, 2019-ben ugyanis a legnagyobb filmsztárokhoz hasonlóan a Suburban is kapott egy csillagot a Hollywood Walk of Fame-en, a hírességek sétányán, mivel valaki összeszámolta, hogy
története során több mint 1750 mozifilmben és sorozatban szerepelt.
A legtöbbször az FBI vagy CIA fekete, lesötétített, páncélozott Suburbanjai ugorhatnak be, de a rendőrség, a tűzoltóság, és még az elnöki testőrség is előszeretettel használja ezt a típust az Egyesült Államokban (állítólag a nem hivatalos programokra gyakran Suburbannal viszik az elnököt), és persze a magánemberek, nagycsaládosok is, ami megmagyarázza a 11 millió példányt meghaladó eladásokat.
88 éve nagyjából ugyanazt jelenti a Suburban az amerikaiak számára: egy nagyméretű (fullsize), kényelmes, biztonságos, három üléssoros, alvázas szabadidő-autót, amit a legtöbb esetben V8-as motor hajt. Arra utal a neve, hogy elsősorban nem városi, hanem elővárosi, városok közötti távolsági közlekedésre alkalmas, ami persze a gigantikus méreteiből is következik: már a 70-es években is több mint 5,56 méteres volt a hetedik generáció, és azóta minden utód tovább nőtt. Az aktuális, 2019 végén bemutatott 12. nemzedék már 5,73 méter hosszú, 2,06 méter széles és 1,92 méter magas, így a mai legnagyobb Mercedes-Benz SUV, a GLS elbújhat mögötte 5,2 méteres hosszával.
Kaliforniában – ahol a fotókon látható Suburban bérautót közel 2000 kilométeren át hajtottuk öt személlyel – viszont nem jelentettek problémát az extrém méretek, hiszen az utak szélesebbek az európaiaknál, és kanyarokkal, sikátorokkal, parkolóházakkal csak ritkán találkozik az ember. Ez a Chevrolet
nem csak a világ legnagyobb sorozatgyártású SUV-ja, de a legnagyobb csomagterűje is,
még három üléssorral is 1175 liter marad a poggyászoknak, ami több, mint amennyit egy szintén SUV-nak tekintett Suzuki Vitara kínál lehajtott ülésekkel.
Nem is jelentett gondot az egyheti tartózkodás összes csomagját bepakolni. Egyébként két üléssorral már 2656 literre, eggyel pedig 4097 (!) literre nőtt volna a csomagtartó, úgy, hogy az üléseket nem is kell ehhez kiszerelni, elég csak a háttámlájukat lehajtani és a padlóba süllyeszteni őket. Még az előző Suburbanhoz képest is sikerült 19 százalékkal növelni a raktér méretét a Chevrolet mérnökeinek, amihez a kulcs a tengelytáv jelentős, több mint 10 centis növelése (3,4 méterre) mellett a helytakarékos, független multilink hátsó futómű bevezetése volt.
A Suburban előző 11 generációja még merev hátsó híddal készült, de mivel a konkurencia (Ford Expedition, Lincoln Navigator) már korábban függetlenre váltott, és állítólag a Chevy-vásárlók is panaszkodtak arra, hogy a merev tengelyes Suburbanok pattogóssá és nehezen irányíthatóvá válnak egyenetlen útfelületen, a GM-nek lépnie kellett. Egyébként az új hátsó futómű nem csak a vezethetőségre, hanem a harmadik üléssor helykínálatára is jó hatással volt, több mint 25 centivel nőtt meg a lábtér a generációváltással.
Apropó, ülések: a Suburban
7-8-9 személyes változatban kérhető,
a miénk az előbbi volt, amelyben az első két sorba két-két különálló, sínen tologatható, foteles kényelmet nyújtó ülést szereltek, és csak a harmadik sorban ülhettek volna egyszerre hárman is. Bár leghátul is tekintélyesnek mondható az élettér, azért még erre az óriási autóra is igaz, hogy teljes értékűnek csak az első két sor tekinthető, mert a hátsó pad kevésbé formázott, és a tetőhöz rögzített biztonsági övek is kényelmetlenül vágják az utasok nyakát.
Pohártartó persze leghátra is jutott, összesen egy tucat van belőlük a végtelen hosszú utastérben, de tíz töltőhelyet is kialakítottak, melyek között van egy 12 és két 120 voltos, hat USB-csatlakozó, és még vezeték nélküli indukciós felület is. A hátsó két sort villanymotorokkal, akár elölről is lehajthatja a vezető, a középső sor két ülése még a padlóba is besüllyed, mint egy illedelmes robot. Természetesen a csomagtérajtót is motorok mozgatják, sőt, a külön nyitható hátsó szélvédőt is!
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!