Magyarországon a 90-es években a japán Mercedesnek tartották a Mitsubishit, amely az ínyenceknek szóló 3000GT-vel, a WRC-győzelmeket halmozó Lancer Evókkal, a Dakar-győzelmet halmozó Pajerókkal, valamint olyan megbízható polgári modellekkel, mint a Colt, a Lancer, a Galant alapozta meg a hírnevét. Nem is olyan régen még az innováció is a cég egyik erőssége volt, amit a 2010-es években a versenytársakat megelőző villanyautójával (i-MIEV), kompakt SUV-jával (ASX) és plug-in hibridjével (Outlander PHEV) bizonyított a márka.
Aztán az elmúlt évtized végére valahogy elfogyott a lendület Európában, az idősödő modellpaletta miatt csökkenő eladások, a drága fejlesztéseket igénylő szigorú emissziós normák, valamint a koronavírus-járvány együttesen azt eredményezték, hogy 2020 nyarán a Mitsubishi fontos bejelentést tett. A „Kicsi de gyönyörű" névre keresztelt, alapos átstrukturálást és 20 százalékos költségcsökkentést tartalmazó hároméves üzleti terv részeként
kihirdették, hogy a továbbiakban nem fognak új modelleket bevezetni Európában,
inkább a jól menő délkelet-ázsiai és észak-amerikai, valamint a fejlődő piacokra koncentrálnak, ahol még pénzt tudnak keresni. A globálisan évi egymillió, Európában ekkor már csak 100 ezer autót értékesítő vállalat terve az volt, hogy kivonulnak a veszteséget termelő európai országokból, a többiben pedig a meglévő modellek értékesítését addig folytatják, amíg az emissziós előírások azt lehetővé teszik, utána pedig az aftersales tevékenységre (szerviz, alkatrészellátás) redukálják a hálózat működését.
Igen ám, de a legnagyobb európai piacok Mitsubishi-importőrei és kereskedői nem nyugodtak bele, hogy veszélybe kerül a megélhetésük, és lobbizni kezdtek a döntés megváltoztatása érdekében. Kisvártatva siker koronázta erőfeszítéseiket, ugyanis 2021 tavaszán már arról lehetett olvasni, hogy egy Renault-Nissan-Mitsubishi Szövetségen belüli megállapodásnak köszönhetően
2023 végéig két aktuális Renault-modellel bővül a márka európai választéka.
Tavaly ősszel már azt is megtudtuk, hogy a Captur és a Clio a kiválasztott, előbbi ASX néven idén tavasszal, utóbbi Coltként, több külső eltéréssel pedig ősszel érkezik majd a kereskedésekbe.
Az eladások fellendülése várható
Ezzel a két újdonsággal a cég modellportfóliója rövid idő alatt megduplázódik, tavaly ugyanis még csak a 2013 óta árult Space Star miniautót, és a 2018 óta árult Eclipse Cross kompakt crossovert lehetett náluk kapni, az Outlandert, az első generációs ASX-et és az L200-at ugyanis már korábban kivezették. Abban bízik a Mitsubishi, hogy az új ASX-nek és Coltnak köszönhetően 2024-ban már évi 130 ezer autót ad majd el Európában, ami több mint a kétszerese lenne a 2022-es adatnak, és megközelítené a koronavírus előtti 145 ezres értéket. Persze az 1999-es rekordév 200 ezres eladásának megközelítéséhez szükség lenne az Nissan X-Traillel közös alapokon nyugvó, két éve bemutatott, negyedik generációs Outlander PHEV importjára, egy új L200 pickupra és egy tisztán elektromos hajtású modellre is. Ezekről állítólag 2024-re születik majd döntés, amikor a következő hároméves tervet ismertetik.Biztosan vannak olyan elvakult japánautó-hívők, akik húzzák a szájukat a Mitsubishi-emblémás Renault Captur láttán, de tudomásul kell venniük, hogy „badge engineering" nélkül egyszerűen nem lett volna esély a kínálat megújítására Európában. A több mint 380 ezer példányban fogyott, első generációs ASX tavalyi kifutásával kis SUV nélkül maradt a gyémántos márka, márpedig ebben a dinamikusan növekvő, Európában évi 800 ezres eladásokat produkáló szegmensben - amely a prognózisok szerint öt éven belül 1,2 millióra nőhet - muszáj jelen lennie minden autógyártónak, és a korábbi ASX-üket lecserélni kívánó lojális ügyfeleket is ki kell szolgálni valamivel.
Az a Mitsubishi szerencséje, hogy az egyik legpiacképesebb kis szabadidő-autóra tehette rá a kezét: a Captur második generációja négy évvel a bemutatása után is kívül-belül frissnek tűnik, ráadásul a kisturbós benzines mellett lágy, öntöltő és a plug-in hibrid hajtásláncokkal is kapható, amit rajta kívül jelenleg csak a Kia Niro mondhat el magáról ebben a kategóriában, bár az fél mérettel nagyobb. Nem véletlen, hogy a Captur a Peugeot 2008 és a Toyota Yaris Cross mellett Európa legnépszerűbb kis szabadidő-autói közé tartozik évi 150 ezer eladott példánnyal, amihez a Mitsubishi saját bevallása szerint 35 ezret tenne hozzá.
Aki látott már második generációs Renault Capturt, annak nem jelent majd újdonságot az ASX megjelenése, ugyanis a
Spanyolországban, Valladoidban egy gyártósoron készülő testvérmodellek
azonos külső karosszériaelemeket és ablakokat használnak, a felnikben sincs eltérés, és még a fekete tető rendelhetősége is megmaradt a két drágább felszereltség (Intense, Instyle) esetében. Csak a műanyag alkatrészeknél lehet különbségeket felfedezni, a Mitsubishin más a hűtőmaszk és a lökhárítók alján lévő védőlemez-imitációkat sem fújják ezüst színűre.
További eltérés, hogy korábban a Renault-emblémába rejtett tolatókamera most már pőrén díszeleg a csomagtérajtón, és megjelent a széthúzott M I T S U B I S H I felirat a C-alakú LED lámpák között, ami optikailag szélesíti az autót. A története során négy (!) modellfrissítésen átesett első ASX-hez képest 7 centiméterrel csökkent a hossz (423 centire), 5-tel a magasság és 3-mal a tengelytáv, viszont a szélesség 3-mal nőtt.
A régi ASX-ből hiányzott a kulcs nélküli ajtónyitás lehetősége, az újnál viszont az alapfelszereltséget leszámítva széria a kulcskártyás rendszer, amely közeledéskor automatikusan nyitja, távolodáskor zárja az ajtókat. Beülve kiderül, hogy az utastérben az emblémákat leszámítva még kevesebb a különbség a Capturhöz képest, egyedül azt vettem észre, hogy a hibridben ugyanazt az előválasztó kart taláni, mint a duplakuplungos váltós benzinesben, a Renault-nál viszont szélesebb karral választhatja ki a menetirányt az, aki a benzines-elektromos hajtásra szavazott.
Az ASX alapváltozata viszonylag komor színvilággal, de korrekt anyaghasználattal (párnázott műszerfal és ajtókönyöklő) bőven hozza az elvárhatót, a magasabb felszereltségű változatok elegánsabb részletekkel (krómbetétek, keret nélküli elektrokróm visszapillantó, elektromos kézifék), ülés-, kormány-, és szélvédőfűtéssel, valamint nagyobb kijelzőkkel kényeztetnek.
Háromféle műszerfallal készül a Mitsubishi: a belépő szintű analóg műszeregyüttes egy beépített 4,2 colos kijelzővel, a félig digitális műszeregység 7 colos kijelzővel rendelkezik, a csúcsváltozatba pedig a teljesen digitális és személyre szabható, 10 colos képernyő kerül, amelyen már a navigáció is megjeleníthető. A középkonzolra alapáron 7 colos vízszintes érintőképernyő jár navigáció nélkül, de
vezeték nélküli Apple CarPlay és Android Auto kapcsolódási lehetőséggel,
a drágább felszereltségi csomag pedig a Teslákéra hasonlító, álló formátumú, 9,3 colos érintőképernyőt tartalmaz gyári navival, vezeték nélküli telefontöltővel és szép hangú, kilenc hangszórós Bose hifivel.
USB-csatlakozóból elöl és hátul is kettő áll rendelkezésre, és az sem általános a kategóriában, hogy a hátra is jutott légbeömlő rostély, és, hogy a hátsó üléspadot alapáron is 16 centiméteres sínen lehet tologatni. Leghátsó állásban még 180 centiméteres utasoknak is elegendő a lábtér (legfeljebb a fejteret találhatják kissé szűkösnek), ilyenkor a csomagtartó mérete a 265 (plug-in), 326 (öntöltő hibrid) vagy 422 liter lehet, a hibridekben a nagyfeszültségű akkumulátor miatt kevesebb a hely. Előretolt üléspaddal csak gyerekeknek lesz elég a lábtér, de így 114 literrel növelhető a csomagtér-kapacitás, az 536 literes csúcsérték az egy kategóriával nagyobb SUV-okban sem adna okot panaszra.
A cikk folytatódik a második oldalon. Kattintson, ha kíváncsi, milyen vezetni az ASX-et!