Friss fejlesztésű, de tulajdonképpen nem igazi világújdonság a CR-V legújabb nemzetéke, hiszen már tavaly ősz óta kapható az amerikai piacon, Európában pedig idén májusban debütált. Emiatt fotókon már jó ideje nézegethettük, ám az igazi benyomásokat mégis csak élőben lehet szerezni. Ez a Honda modell gyakorlatilag a kompakt SUV-ok egyik ősének tekinthető, hiszen az első generáció 1995-ben mutatkozott be, amikor még nyoma sem volt annak a dömpingnek, amit ma a szalonokban láthatunk minden gyártótól. Kétségtelenül sikeres is lett a Toyota RAV4 kihívója – de ez már történelem.
Sorban újultak meg az elmúlt évek során a mai Hondák, ami a dizájnt sem hagyta változatlanul, és ehhez igazodva nyúltak a CR-V külsejéhez. Leginkább szemből változott a karaktere, a Civicen is látott frontrészt igazították rá a szabadidőautóra, így érezhetően komolyabb, szigorúbb és nagyautósabb kiállása lett. Jól mutat itt is a vékony (az alapkivitelt leszámítva adaptív mátrix) LED-es fényszóró és a viszonylag emberi méretű hűtőmaszk, maga az orr hosszabb, szögletesebb, letisztultabb lett. Nem dekorálták túl a lökhárítót, a szélső légátvezető nyílások sem olyan harsányak, mint sok riválison.
Oldalról és hátulról nem látunk drasztikus változásokat, a magasabb felszereltségeknél a klasszikus SUV-kellék alsó műanyag betétek is fényezettek. Nincsenek malomkerék méretű felnik, a 18-as kerekek sötétszürkék vagy fekete színűek lehetnek, és kellemesen vaskos oldalfalú gumikkal szereltek. Nincsenek öncélú lemeztörések, vagy különleges formai játékok, a méretes tükröket és kilincseket sem rajzolták túl, megosztó formák helyett korrekt megjelenésű autót kapunk, amit az is lehetővé tett, hogy a CR-V és a kis HR-V közé megérkezett a lágyabb formájú, de vicsorgósabb arcú új ZR-V.
Ha a Honda európai kínálatában úttörő plug-in hibrid verziót választjuk, akkor bal oldalon nem csak a hátsó, hanem az első sárvédőn is találni fogunk fedelet, ez természetesen a töltőnyílás.
Type2 csatlakozón keresztül legfeljebb 6,8 kW-tal tölthető az akkumulátor, egy teljes művelet kb. 2,5 órát vesz igénybe.
Érdemes még megjegyezni, hogy az új Honda hossza 8, szélessége 1, míg a tengelytávja 4 centit nőtt az elődjéhez képest. Hátul a CR-V már megszokott lámpáját kicsit átvariálták, és nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy hasonlít a Volvók farához, de azért nem megszólalásig.
Nagy és mélyről nyílik a csomagtér ajtaja, mögötte méretes raktérbe pakolhatunk. Meglepő, hogy a kétféle hibrid hajtással kapható autóban plug-in verzió bendője a nagyobb, itt 617 litert kapunk, míg az öntöltő kivitelnél 587/579 literrel (első-, illetve összkerékhajtásnál) kell beérnünk. Ennek oka, hogy a plug-in vízhűtéses 17,7 kWh-s akkumulátora az utastér, míg a sima hibrid léghűtéses 1,06 kWh-s egysége a csomagtér padlója alá került. Cserébe a zöld rendszámra jogosult CR-V benzintartálya 11 literrel kisebb, de ez más gyártóknál is bevett gyakorlat, és a nagyobb akku kompenzálja a hatótávot.
Belül ugyancsak ismerős látvány fogadja azokat, akik már találkoztak az aktuális Civic-generációval, hiszen annak stílusában tervezték a mutatós és jól átlátható műszerfalat. Sokak örömére bőven találunk gombokat is, érintős felülettel csak a középső kijelzőn találkozunk. Szerencsére a Honda megőrizte az önálló klímapanelt, sok funkciót pedig a kormányról is elérhetünk közvetlenül. Digitális, de a klasszikus dizájnt idézi a műszeregység, nem igazán variálható a nézet, viszont rengeteg adatot látunk rajta. Kapunk szélvédőre vetítő HUD-ot is, így ritkán kell levennünk a tekintetünket az útról.
További jó hír, hogy a multimédia rendszer sem hasonlít az elődben lévőre, és fizikai gombok is kerültek a képernyő mellé, a vezeték nélküli telefontükrözés sem hiányzik. A beltér két fő jellemzője a minőségi kidolgozás és a hatalmas hely.
Sok felületen találkozunk puha anyagokkal, a látványt kiviteltől függően ezüstös dekorléc, hangulatfény és bőrkárpit fokozza.
Sajnos nem küldték nyugdíjba a zongoralakkot, de főleg olyan részeken maradt, ahol ritkán jár a kezünk. Már a korábbi generációból is hiányzott a klasszikus váltókar, a nyomógombos vezérlés némi megszokást igényel, de kényelmes.
Jókora, dupla telefonos tárolópolcot is kialakítottak, melynek egyik fele vezeték nélküli töltő. Ezen felül négy ajtózseb, hat pohár- vagy palacktartó, kesztyűtartó és persze könyöklő alatti tároló várja a különböző úti holmikat. Kényelmes, jó tömésű és tartású ülésben foglalhatunk helyet, de az ülőlap lehetne valamivel hosszabb. Cserébe elektromosan állítható, memóriás, fűthető-szellőztethető és deréktámasz is került bele. A memóriát kivéve mindezeket az utas is megkapja, ami sajnos nem mindig magától értetődő, és a hatalmas panorámatető alatt is szellősen elfér gyakorlatilag bárki.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!