Több mint nagy kaland: 125 éves az Opel Autógyár

Fontos évfordulót ünnepel idén az Opel, amely Európa egyik vezető autóipari vállalkozása lett, és a hosszú GM-éra után napjainkban a Stellantis konszern részeként halad palettája villamosítása felé. Felelevenítjük a hőskort: a 19. század hajrájának történéseit a nagy profilváltással.

Wilhelm Opel, a vállalatot alapító Adam Opel fia 1899. január 21-én szerződést kötött Friedrich Lutzmann-nal a nevét viselő autógyár megvásárlásáról. Ezzel megkezdődött az Opel márkájú automobilok gyártása, és vele egy új korszak, amely komoly hatással volt a vállalat fejlődésére, Rüsselsheim városán messze túlmutatóan. A korábban sikeres varrógép- és kerékpárgyártóként ismert Opel új, számára addig ismeretlen üzleti területen próbált szerencsét. Ma már tudjuk, hogy a merész üzleti vállalkozás abszolút sikersztorit írt! Persze nem volt minden zökkenőmentes…

Sokszínű az Opel termékek palettája, talán a hűtőszekrény még ide kívánkozna - mentségére legyen mondva, hogy a fridzsider nem jármű...
Fotó: Opel

Varrógépektől és kerékpároktól jutottak el az autókig

1862-ben kezdődött a sikertörténet, amikor Adam Opel Rüsselsheimben elkészítette első varrógépét, lefektetve ezzel a vállalat alapjait. A cég gyorsan Németország egyik legnagyobb varrógépgyártójává nőtt, Európa számos országába exportált. A kerékpárok gyártásának beindítása újabb kiváló üzleti döntésnek bizonyult, az első velocipéd 1886-ban készült ugyancsak Rüsselsheim-ban; az Opel Németország egyik első bicikligyártója volt. Az 1920-as évekre – az autógyártás felfutásával párhuzamosan – az Opel a világ vezető kerékpárgyárává fejlődött, az alapító fiainak irányításával.

Balról kezdve a felsorolást Carl, Wilhelm, Heinrich, Fritz és Ludwig Opel a nekik készített ötszemélyes kerékpáron
Fotó: Opel

Bár a folyamatos újításokkal dolgozó Adam Opel ismerte az automobilt, sokáig idegenkedett tőlük, mert a kerékpár konkurenciáját látta benne. Nem sokkal halála előtt aztán beadta a derekát, a Rheinischen Gasmotorenfabrik Benz & Cie cégnél rendelt egy Phaeton 4PS-t, a gyár 120. autóját, amelyet aztán 1895. március 14-től kezdve szeptember 8-án bekövetkezett haláláig használt, de a profilváltást már nem érte meg. Fiai voltak azok, akik a kerékpárláz 1890-es években tapasztalható visszaesésével 

új területekre próbálták kormányozni a vállalatot: így találtak rá az automobilra.

A rüsselsheimi gyár 1898-ban – ekkor még csak varrógépeket és kerékpárokat gyártottak az üzemben
Fotó: Opel

Fritz és Wilhelm Opel körülnézett az 1897-es Németországi Autószalonon Berlinben, ott találkoztak Friedrich Lutzmannal és az autóival. A lakatosmester Lutzmann már 1894 óta készített automobilokat, így kellő tapasztalattal bírt ezen a területen, az Opel fivéreknek pedig éppen erre volt szükségük. A testvérek meglátogatták Lutzmann Dessau városában működő üzemét, ahol azonnal világossá vált a számukra az autógyártásban rejlő óriási potenciál. Eredetileg együttműködést terveztek, de végül ajánlatot tettek a teljes üzem megvásárlására. 

Már a legelső autókiállításon is ott volt az Opel, a képen az 1902-es hamburgi IAA stand látható
Fotó: Opel

1899. január 21-én Wilhelm Opel és Friedrich Lutzmann aláírta a 116,887 márkáról szóló szerződést, így a gyár mindenestől Opel tulajdonba került. A teljes üzemet, gépeivel és alkalmazottaival együtt Rüsselsheimbe költöztették, Lutzmann pedig az immár Adam Opel Motorfahrzeug-Fabrik néven működő vállalkozás kereskedelmi igazgatójaként dolgozott tovább. 

Így az Opel egy csapásra sokévnyi autógyártási tapasztalathoz is hozzájutott, 

a kerékpár üzletágból átvett szakemberek Lutzmann vezetésével immár Opel emblémával szerelték össze az autókat egy vadonatúj üzemcsarnokban. 

1899 és 1902 között 65 példányt készítettek az Opel Patent Motorwagenből (System Lutzmann). Nem egyszerű a 3,5 lóerős jármű vezetése 
Fotó: Opel

Már 1899-ben megjelentek az első hirdetések, köztük olyan lényegre törő szövegezésűek is, mint “Az Opel gépkocsik a legjobbak”. Egy évvel később már a teherautókat is felvették a kínálatba, és 1901-ben a körbezárt villámos márka már első versenysikerét ünneplette. Néhány évvel a századforduló után piacra dobták az elérhető árú, kifejezetten a dolgozó középosztálynak szánt 4/8 PS-et, amely széles körben ismert lett. Erről a „Doktorwagen” néven emlegetett kétüléses autóról, és az Opel történetének 10 további meghatározó modelljéről korábbi összeállításunkban olvashat bővebben. 

Számos ikonikus sportmodellt köszönhetünk a motorsport-szereplésnek (és a Lotusnak)
Fotó: Opel

A motorok sem maradhattak ki

 

Adja magát, hogy a kerékpárokat és autókat gyártó vállalkozás motorkerékpárokat is készítsen, erre 1901-ben került sor, ezzel az első német motorkerékpár-gyártók közé tartozik az Opel. A motorizált kétkerekűeknél nem lett átütő a siker, az első világháború alatt szünetelt a termelés, amit 1925-ben azért állítottak le, mert minden helyre és munkásra szükség volt az autómegrendelések teljesítésére. Azonban a család nem hagy fel a motorkerékpárokkal, 1927-ben felvásárolják a csődbe ment Elite-Diamant üzemet, ahol először is futószalagot építenek, amelynek segítségével 1928-ban piacra dobják a világ első, lemezvázas motorkerékpárját, a Motoclubot.
Ennek a hegesztést nélkülöző, csak sajtolással készített vázát nem fényezik, hanem kadmiumos korrózió elleni bevonattal látják el, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az akkor megszokott 20 óra helyett mindössze 4 óra alatt elkészül egy-egy példány. Ennek a konstrukciónak a gazdasági válság és az időközben tulajdonosként megjelenő General Motors vetett véget, 1930-ban eladták az Elite-Diamant gyárat. 29 év alatt mintegy 6000 Opel motorkerékpárt építettek.

Forradalmi volt a lemezvázas felépítés, a gazdasági válság miatt azonban nem volt siker a Motoclub
Fotó: Opel

Mivel a piaci folyamatok alapján gazdasági válságot jósoltak, az Opel család 1929-1932 között több részletben összesen 154 millió Reichsmarkért eladta a céget a General Motorsnak.