Így tartsa karban az autóklímát, ha nem akar megsülni, vagy bűzben ülni

A modern autók légkondicionáló rendszerei ugyanúgy rendszeres törődést igényelnek, mint más részegységek. Eláruljuk, hogy mire kell figyelni a karbantartásnál és a használatnál.

A szériaautók közül először a Packardokban jelent meg először a klímaberendezés 1939-ben. Ma már szinte nem kapni új autót nélküle
Fotó: Shutterstock/Copyright (c) 2021 DimaBerlin/Shutterstock

Egy modern személyautó légkondicionálója összetett munkát végez: fenntartja a kívánt hőmérsékletet, tisztán tartja az utastér levegőjét a portól és a pollentől, elzárja a kinti, szennyezett levegő útját, alacsonyabb páratartalmat biztosít, hogy zárt utastér mellett is elkerülhető legyen a páraképződés az ablakokon, sőt, egyes típusok még ionizálásra is képesek, vagyis negatív részecskékkel tisztítják meg a levegőt a nemkívánatos részecskéktől, mikroorganizmusoktól.

Ne higgyük, hogy csak az idősebb autók problémája a légkondicionálók meghibásodása.

 Nyűg lehet a felépítéséből adódó büdösödés, továbbá az újszerű kocsiknál is előfordulhatnak konstrukciós és anyaghibák, míg az idősebbeknél a kopás és az elhanyagoltság a fő problémaforrás.

Hogy szüntessük meg a kellemetlen szagokat?

A klímát az ajánlások szerint minden klímaszezon előtt és után is ki kellene tisztíttatni
Fotó: Origo

A légkondi utastéri hőcserélője, amit a műszerfal gyomrába szerelnek, gyűjti a nedvességet. Ennek oka egyszerű: mivel hideg, lecsapódik rajta az áthaladó levegő páratartalma – ezért is tudjuk a légkondi használatával hatékonyan párátlanítani az ablakokat. A hőcserélő nagyon hasonlít egy vízhűtőre, tehát kis csövek és lamellák hálója. Ezen a hálón folyik át a víz, amely lecsöpögve a csepptálcába jut. Innen egy kis csövön át kivezetik a vizet a szabadba, de valamennyi mindig marad az autónként eltérő méretű csepptálcákban.

Amikor a légkondit használjuk, az újratermelődő víz kimossa a „régit”, 

amikor viszont nem használjuk, akkor az ottmaradt víz poshad a tálcában és a hőcserélőn. Ez kellemetlen szagokkal járhat együtt,

 mert a folyamatos páralecsapódás miatt a klímák beltéri egységében számtalan gomba, vírus, baktérium telepedhet meg. Még rosszabb a helyzet, amikor a hőcserélő, illetve a szellőzőrendszer koszolódik is, vagyis por rakódik le rá. A koszréteg ugyanis megfogja a vizet, ami helyben büdösödhet, ráadásul a koszolódás egyre gyorsul, mert a nedves rétegen még könnyebben tapadnak meg a porrészecskék. Ha bekapcsolt klímánál posványszag terjed az autóban, az nemcsak a nemkívánatos mikroorganizmusok miatt lehet, hanem azért is, mert nem tud elfolyni a hűtőrendszerből kicsapódó pangó víz. Ezt általában konstrukciós hiba, vagy az ürítő eldugulása okozza.

Az előírtnál gyakoribb pollenszűrő-csere elengedhetetlen

Drasztikus a különbség az új és az elhasználódott pollenszűrő között
Fotó: Origo

Pollenszűrő nélküli autóknál a koszolódás lényegében elkerülhetetlen, csak a gyakori tisztítás a megoldás. A pollenszűrősöknél pedig nagyon kell figyelni a szűrő állapotára. Magyarországon a gyári 15 000-20 000 kilométerenkénti csereperiódus túl hosszú, 

rendszerint már 5000-8000 kilométer megtétele után csereérett a szűrőbetét.

 Ha eltömődik, akkor már nem képes átereszteni a kívánt levegőmennyiséget, ami csökkenti a szellőzés hatékonyságát, és párásodáshoz vezet. A koszos szűrőben allergiát, és légzőszervi betegségeket okozó gombák és baktériumok is megtelepedhetnek. Még az új pollenszűrő behelyezése előtt fűtésre és belső keringetésre kapcsolva ki kell szárítani a légcsatornákat. Csak jó minőségű pollenszűrőt érdemes vásárolni, mert a gyenge szűrőt a szellőzőventilátor annyira meg tudja szívni, hogy az deformálódik, és a szűrő melletti réseken kosz kerülhet a szellőzőcsövekbe.

Hosszú, vékony csövön át juttatják el a hőcserélőhöz a mosóanyagot
Fotó: Origo

Természetesen valamennyi kosz mindenképp bejut az utastérből, mert van, amit a szűrő sem képes kivonni. Erre találták ki a klímatisztító szereket. Az az igazán hatásos, amely hosszú, vékony csöveken át eljuttatható közvetlenül a hőcserélőre. Az azon képződő habot a klíma beindításakor a ventilátor átszívja a „rácsozaton”, lemosva a lerakódásokat. Mindössze percek alatt folyékony löttyé alakul a hab, és a kondenzvíz-kivezetőn távozik. A többi típusú klímatisztító szer, ami nem juttatható közvetlenül a hőcserélőhöz, főként csak illatosításra és a magunk megnyugtatására jó.

Ózonos fertőtlenítés

A Covid alatt szinte minden autós megtapasztalta, hogy milyen hasznos lehet egy fertőtlenítő hatású, ózontartalmú spray. Utastéri fertőtlenítés esetén járó motorral és bekapcsolt klímaberendezéssel, belső keringetésre kapcsolt, maximális ventilátorfokozattal, lábtérre irányított szellőzés mellett kell a flakont kibiztosított szórófejjel, fújó állapotban az utastérben hagyni. Negyed órán belül kifogy a gáz, aztán még egy kicsit járatni kell a szellőzőrendszert, hogy az ózonos levegő kellően átjárja.

Ózonos fertőtlenítés belső keringetéssel
Fotó: Kelly Brook

Hatékonyabb és biztosabb a klímafertőtlenítés, ha szakműhelybe megyünk, mert a legtöbb kórokozónak életteret adó hőcserélőhöz általában csak a szakember fér hozzá, aki a hőcserélő mellett a szellőzőjáratok, ventilátorok teljes tisztítását, fertőtlenítését is elvégezi, és lecseréli a szárítószűrőt. Egy komplett karbantartás nagyságrendileg 25-30 ezer forintos tétel, és több órás munka. Előny, hogy a felvitt felületvédelem miatt a kezelés után nehezebben telepednek meg újra a kórokozók a hőcserélőn.

Nagy nyomású száraz nitrogénnel tesztelik a klímarendszert 
Fotó: Autó-Motor

Mivel egy autó légkondicionálója nagy igénybevételnek van kitéve az állandó rázkódások, vibrációk, a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt, gyakori a meghibásodás, szivárgás. Évente 20 százalék közegvesztés még nem számít rendellenesnek, viszont a nyári kánikulában ennyi hiányt már megérzünk, mert nem fog rendesen hűteni a klíma. Ha csak langyos levegő érkezik a rostélyokon, arra egy használtautó-nepper azt szokta mondani, hogy „csak fel kell tölteni hűtőközeggel”. Elképzelhető, hogy tényleg ez a baj (akkor miért nem ő töltötte fel?), de az is lehet, hogy lyukas a rendszer, vagy a kompresszor adta meg magát.

Van, ami nem számít hibának

Ha ezt megnyomjuk, csökken a motorerő és nő a fogyasztás, de a hűvös levegő segít fenntartani a koncentrációt vezetés közben
Fotó: Origo

Fizikai képtelenség, hogy a tűző napon a klíma azonnal hideget tudjon fújni, pláne egy órákig ott hagyott autóban. Az egész rendszernek át kell hűlnie, ez pedig nem megy azonnal. Teljesen 

üzemszerű működésre utal, ha néhány percet várni kell az első hűvös fuvallatokig.

 Indulás előtt és utána sem árt alaposan kiszellőztetni az autót, de azzal is sokat tehetünk a saját komfortunkért, ha igyekszünk árnyékos helyre parkolni. Egy szélvédőtakaró is filléres dolog, de lehet vele nyerni néhány fokot.

A légkondicionáló használata néhány lóerővel csökkenti a teljesítményt, ezért ilyenkor a kis motorral szerelt autók nem gyorsulnak úgy, mint ahogy megszoktuk. Ilyen autókban az előzések előtt érdemes kikapcsolni a klímát az AC gomb megnyomásával.

Hogyan érdemes használni a klímát?

Ma már akár négyzónás klímát is lehet kérni az autókba, vagyis minden utas magának állíthatja be a hőfokot
Fotó: Continental

Mivel a meleg levegő felfelé mozog, menet közben a szellőzőket érdemes úgy állítani, hogy az autó teteje felé fújják a hűvös levegőt. Így sokkal gyorsabban le lehet hűteni az utasteret, és a felhevült test sem kap sokkot a hirtelen ráömlő hidegtől. Azért se hűtsük a külső hőmérsékletnél 8-10 fokkal hűvösebbre az utasteret (manuális klímáknál igyekezzünk a középállás környékén maradni), mert az emberi szervezet az ennél nagyobb hőmérséklet-különbségeket nehezen viseli el, könnyen megfázhatunk. A hidegből a meleg levegőre kiszállás szédülést, fáradtságérzetet okozhat.

Belső keringtés vagy külső levegő beengedése?
Fotó: Gulyás Péter István / Kelly Brook

Egyes szervizekben azt tanácsolják, hogy a belső keringetést mindig csak rövid időre (például amikor füstölő teherautó döcög előttünk) kapcsoljuk be, de alapvetően külső levegővel használjuk a klímát. Ha így járunk el, akkor a klíma az elpárologtatóján keresztül a környezeti levegőt hűti folyamatosan, ami pazarlás. 

Belső keringetésre kapcsolva a klíma a beltér kezelt levegőjével dolgozik, ami sokkal takarékosabb megoldás,

 hosszú távon deciket, akár litereket jelenthet a fogyasztásban. Mivel az egyszer (vagy többször) már hűtött levegőt könnyebb tovább hűteni, mint a melegből hideget csinálni, belső keringetéssel gyorsabban hűti le az utasteret a rendszer, viszont a levegő oxigéntartalma csökken, és jobban ki is szárad, amire sokan érzékenyek.

Hetente egyszer-kétszer télen is érdemes bekapcsolni a klímát, mert ezzel alapozható meg a hosszú élettartama. Ha sosem használják egy autóban, akkor a kenőolajat tartalmazó hűtőközeg nem áramlik a rendszerben, amitől a különböző tömítések kiszáradnak, repedeznek. Ennek következményeként a nagynyomású gáz fokozatosan elszivárog, ami csökkenti a légkondicionálás hatékonyságát (a szivárgás helyét színezőanyaggal szokták lokalizálni a szervizek).