Sok volt a vám az amerikai autókra, de megtalálták a kiskaput Svájcban

75 éve indult az autógyártás az alpesi országban, méghozzá a máig létező AMAG cég csarnokaiban. Ennek prózai oka volt: jelentős a büntetővámokat vetett ki a szövetségi állam az importált, ez esetben amerikai autókra, olcsóbb volt alkatrészenként behozni és összeszerelni őket. Még a minőségük is jobb lett, mint az eredetieké, idővel azonban egy német márka hozott érdekes fordulatot a történetben.

Amíg a világháborút követően Európa nagy részén a mobilitás megteremtése volt napirenden, és az emberek mindenféle közlekedési eszközt megvásároltak, ha az elég olcsó volt, a harcok által megkímélt Svájcban volt elég pénz és kereslet a modern autókra. Mivel az európai autóipar nem volt képes teljesíteni az igényeket, az AMAG nevű cég a tengerentúlon kereste a megoldást, azonban a svájci kormányzat büntetővámokkal védte a piacát, ami természetesen az amerikai autókra is vonatkozott. A megoldást a helyi autó-összeszerelés jelentette, amivel egyrészt megspórolták a vámot, másrészt az eredetinél sokkal jobb minőséget produkáltak.

Korai fotó az átalakított cementgyárról, a brit és amerikai autók mellett VW Bogarakkal     Fotó: AMAG

Amerikai autókra szakosodtak, de akadt más is

Az 1945. január 3-án alapított AMAG Automobil und Motoren AG 2 év alatt kinőtte zürichi telephelyét, és 1947-ben megvásárolt egy korábbi cementgyárat Schinznach-Bad településen. Itt rendezték be az új irodákat – mind a mai napig ezekben dolgozik az időközben a Volkswagen konszern márkáival foglalkozó cég –, és elkezdték az autó-összeszerelő üzem létesítését. Mindössze 2 év alatt sikerült megvalósítani a gyártósort, ahonnan 1949 második felében gördült le az első autó, egy Plymouth Special Deluxe, amelyet még 65 további követett ebben az évben. 

A Plymouthok mellett Chrysler és DeSoto típusokat is összeszereltek,

illetve mivel a Nagy-Britanniából importált Standardok minősége nem érte el az elvárt szintet, azok összeszerelését is saját kézbe vették. De készült itt Volkswagen Karmann Ghia is, amikor Osnabrückben nem tudták kielégíteni az igényeket, illetve Studebaker modellek összeszerelését is elkezdték, ennek az anyacég csődje vetett véget.

Kezdetben csak amerikai autókra szakosodott az AMAG üzem, azokon belül is a Plymouth vitte a prímet     Fotó: AMAG

Egy-egy autó összeszerelése 160-180 munkaórát vett igénybe, mert olyan extra igényeket is figyelembe vettek, mint a többszínű fényezés. Gondot jelentett a logisztika, Detroitból gyakran rossz minőségű vagy sérült alkatrészeket küldtek, egy-egy ládában 12 autó alkatrészei voltak, de gyakran 3-4 ládából kellett összeválogatni a 12 autó alkatrészeit – ez nagy raktárterületet követelt meg. 

A Plymouth típusokhoz 4 különböző motort, 4 különböző váltót, 7 különböző kárpitozást kínáltak, és ott voltak még az egyedi extrák, mint szervokormány, szervofék, rádió.

Nem könnyítette meg a dolgot, hogy akkoriban évente változtak az autók az USA-ban, minden egyes ilyen váltás 6 hónapos előkészítést igényelt az összeszerelésben, hiszen módosítani kellett a szerszámokat, a munkafolyamatokat.

Fényezésre és összeszerelésre váró modellek     Fotó: AMAG

Gondok jelentkeztek az izomautók fékjeivel

Az ötvenes évek vége felé az amerikai autók elkezdtek túl nagyok lenni a svájci utak számára, ezért a „kompakt” Chrysler Valiant felé fordult a figyelem, amelyet saját márkanéven (Valiant) forgalmaztak, illetve ennek testvérmodelljeit, a Dodge Lancer/Dart típust is készítették. A hatvanas évek vége felé következett az izomautó-korszak Detroitban, azonban ezek az autók se voltak sikeresek Svájcban, leginkább azért, mert noha erősek voltak, a fékjeik nem bírták az alpesi ország domborzata által jelentett fokozott igénybevételt. 

Megkezdődött az első nyugatnémet autók, a VW Karmann-Ghiák svájci összeszerelése      Fotó: AMAG

Ezzel párhuzamosan az AMAG megkezdte az Audi 90 és 100 importját, ami aztán átvette az amerikai autók szerepét a piacon, 

így Schinznach-Bad településen 1972-ben felhagytak az autók összeszerelésével.

Stílusosan egy Plymouth volt az utolsó autó, ami kigördült az üzemből. Összesen 29 227 autót szereltek össze az egykori cementgyárban, ami továbbra is az AMAG székhelye, az importőri szervezet irodái mellett egy márkaszerviz működik a telephelyen. Svájcot azóta sem tartják számon járműipari nagyhatalomként, a luxuskocsikat építő Monteverdi és a haszonjárműveket előállító Saurer is megszűnt, csak az érdekes koncepcióiról ismert Rinspeed ad magáról időnként életjelet. 

Sokan csak a Mitsubishihez kötik a Lancer típusnevet, ám a Dodge már 1955 óta használta      Fotó: AMAG

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: