Az egyenruha 501-estől a "designer jeans"-ig

Calvin Klein, a világhírű divattervező, éppen aktuális kollekciója bemutatása kapcsán egyszer azt mondta: a férfiak világa többé nem választható el a farmer világától. Eleinte a hímzett békejelek, később a Donald kacsás felvarrók, aztán rojtok, foltok és a márványkoptatás lett a sláger. Hogyan lett különleges ruhadarab az eleinte egyenruhaszerűen egyforma farmernadrágokból?

Make love

A nagy farmerőrület a hatvanas évek hippikorszakában élte virágkorát. Ez volt az az idő, amikor a fiatalok lázadásuk szimbólumaként vagy farmerben, vagy meztelenül járkáltak: más ruha szóba sem jöhetett. Mindenkinek egyforma volt, a klasszikus Levi's 501-es, ami persze még mindig menő, sőt. De ma már ezerféle variáció született erre az egy témára. A hippik tehát az egyhangú kék nadrágokat egyszer csak festeni, díszíteni kezdték. Mindenképpen rajzoltak rá békejelet, virágokat, és tuti, hogy ráírták, hogy szeretkezz, ne háborúzz. Ahogyan az autóikra és a falakra is. Később megjelentek a hímzett farmernadrágok, a foltos, foltozott és kirojtozott szélű nadrágok. A lelkes hosszú hajú fiatalok akkoriban ezekkel a módszerekkel vittek egyéniséget a farmerbe: házilag, kézzel.

Donald, Mickey és a szmájli

A nyolcvanas évek nagy újítása a felvarrók megjelenése a farmereken. Akkoriban farmerben jártunk tetőtől talpig: dzseki, ing, kabát, cipő, sőt táska is készült tömeggyártásra. A felvarrókat pedig mindenki valamelyik közeli rövidáruboltban szerezte be. Tombolt a Mickey egér és a Donald kacsa-őrület, és egy ilyen méteráruboltban felvarrók között turkálva láthattuk először a klasszikus sárga vigyorgó fejet: a szmájlit is. A legtöbb felvarrót persze valamilyen balesetből származó szakadás, netán folt eltakarására szántuk, de kis jóindulattal ráfoghatjuk: díszítésnek sem volt utolsó.