"Parles vous France" - kérdezte a rendőr egy ellenőrzőponton Tan Tan felé haladva. A nem válaszra sajnálkozva ingatta a fejét, és azt kérdezte, miért. A kérdésre nem tudtunk felelni, mert egyből a lényegre tért: "Szuvenyír?" Kapott egy háromszögtáskát, de társának is kérte az ajándékot. Neki játékautót nyomtam a kezébe, adja oda a gyerekeinek. Mosolyogva tették el a cuccot.
A rali mezőnye erre délfelé már nem csak az utcákon lézengő gyerekek figyelmét keltette fel - akik csokit, apróságokat kéregetnek -, az ajándéközönből a rendőrök is szívesen kiveszik a részüket. A bamakósok azonban készültek, ki cigivel, ki csokival kenyerezte le az amúgy mindig mosolygós, csinos egyenruhában feszítő rendőröket. Nálunk is van minden: plüss Füles szamár, tollak, kulcstartók.
Ma szokatlanul hamar elértük a táborhelyet, ezúttal a Tatuin bolygót. A rohamosztagosok azonban megelőztek minket, és ugyan lángoló homokkúszót nem láttunk, de az agyagkúpos épületek kihaltan szomorkodtak, amíg a mezőny bevállalósabb fele le nem táborozott. Itt van a két busz, több tucat személykocsi és néhány motoros.
A kocsiban gépelek, a táborba rendőrök jöttek, a szervezőt keresték. Nekik nem mondhatjuk azt a csalafintaságot, amit az úton posztolóknak: mögöttünk jön sok kilométerrel egy sárga Mercedesben. A rendőrök kékvillogós autója többször megjelent a tábor környékén az éjszaka.
Mellettem épp egy Lada Nivát próbálnak betolni. Gazdája szerint csak a szénkefe ragadt be, semmi gond. Ennek ellenére többször is így indítják be. A nap hamar leesik az égből, hűvös szél fúj, élesen világít a hátán fekvő félhold.
Tulipán épp vacsorát főz cimboráival, akik nem csak a pirospaprikát szórják lelkesen a krumpliba, de Nórának is bókolnak. Az ikarusos fiúk az est közeledtével bekapcsolják a zenét, és sört kezdenek mérni. Kisebb sor alakul ki a sárga busznál, vannak akik táncolni kezdenek.
Az [origo] örömmel tudatja, hogy megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a marokkói és a magyarországi Tata között. A csapatban ugyanis jön egy Ford Ranger, amelyben két Tibi utazik együtt, akik közül az egyik tatai. A város megbízta, hogy hozzon el egy emlékplakettet és Tatát ismertető anyagokat a marokkói Tatába, ahol péntekre virradóra aludtunk. Villám Tibort maga a helyi alpolgármester fogadta.
Szombaton Dakhla a cél. Elhagyjuk Marokkót, pontosabban nemzetközileg elismert határait, és jön a marokkói megszállás alatt lévő Nyugat-Szahara. Ellenőrzőpontok - még több ajándéklesővel -, és szaharai aknamezők várnak.