Kislexikon

 

alkotmány
Az alkotmány különleges törvényt jelent, alaptörvényt, amely kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, és amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, valamint megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az alkotmány egy adott jogrendszer legmagasabb szintű jogi normája, minden más jogszabály belőle meríti érvényességét. A formailag egyetlen, írott törvénybe foglalt, ún. chartális alkotmánnyal élesen szemben áll - a mára már igen ritka - történeti alkotmány, amely az adott állam történelmi fejlődése során megalkotott legfontosabb törvényeknek, deklarációknak és más szabályoknak az összessége. Utóbbi tipikus példája Nagy-Britannia alkotmánya, amelynek még az 1215-ben I. (Földnélküli) János által kiadott, az angol nemesség jogait biztosító Magna Charta Libertatum is a részét képezi. Az alkotmányosság legfontosabb követelményei a népszuverenitás és a népképviselet, a hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya, a törvények uralma, az egyenjogúság elve és az emberi jogok deklarálása. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapvető igény továbbá, hogy ne csak kimondja a jogokat, hanem garanciákat is teremtsen azok érvényesülésére.

az EKA szervezetei
Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Független Földmunkás és Kisgazda Párt (FKgP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Magyar Néppárt (MNP), Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST), Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSDL) (megfigyelői státusban).

Ellenzéki Kerekasztal (EKA)
1989. március 22-én megalakult szervezet, amelynek célja közös álláspont kialakítása az MSZMP-vel folytatódó tárgyalásokról a békés rendszerváltás érdekében.

Fordulat és reform
Mintegy 60 közreműködő által elkészített, a gazdasági rendszert és helyzetet elemző válságdiagnózis és radikális reformprogram. Szerkesztői: Antall László, Lengyel László, Csillag István, Bokros Lajos, Matolcsy György. 1986-ban készült, 1987-ben jelent meg a Medvetánc című folyóirat 1987. 2. számában

MDF-SZDSZ megállapodás
Az MDF és az SZDSZ vezetőinek megállapodása arról, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlés válassza, a jelölt Göncz Árpád legyen, a kétharmadosos elfogadást igénylő törvények számát jelentősen lecsökkentik, bevezetik a konstruktív bizalmatlansági indítványt, amely szerint a bizalmatlansági indítvány benyújtásához meg kell nevezni az új miniszterelnöknek javasolt személyt. A megállapodás 1990. április 29-én született, május 2-án, az új Országgyűlés alakuló ülésének napján hozták nyilvánosságra.

NEKA megállapodás
1989. szeptember 18-án elfogadott megegyezés a politikai rendszerváltásról és az azt elősegítő hat törvénytervezetről. 15 szervezet képviselői írták alá: az MSZMP, az EKA 7 szervezete és a "harmadik oldal" 7 szervezete. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői nem írták alá, mert nem értettek egyet azzal, hogy az első köztársasági elnököt még 1989-ben és közvetlenül válasszák meg.

Nemzeti Kerekasztal
1989. június 13-án alakult meg. Háromoldalú tárgyaló-egyeztető szervezet. Tárgyaló delegációi: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal 9 szervezete és az ún. harmadik oldal 7 szervezete.

Reform és demokrácia
A politikai-hatalmi rendszert elemző és politikai és alkotmányozási reformprogramot tartalmazó írás. Szerzője: Bihari Mihály. 1987 nyarán készült, a Medvetánc című folyóirat 1987. 2. számában jelent meg.

rendszerváltoztató törvények
A politikai rendszer, az alkotmányos berendezkedés és az alapvető jogok demokratikus, jogállami szabályozását megvalósító törvények. Három nagy csoportjuk van: az első az 1989 tavaszán elfogadott törvények (pl. az egyesülési jogról, a gyülekezési jogról, a sztrájkról, a gazdasági szervezetek átalakulásáról, a népszavazásról), a második csoportba a NEKA megállapodáshoz (1989. szeptember 18.) csatolt hat törvénytervezet (az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvények), a harmadik csoportba az 1990 nyarán elfogadott törvények tartoznak (az Alkotmányt módosító 1990. évi XL. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények).

rendszerváltás Magyarországon
Az a több éves, békés átalakulási folyamat, amelynek során az egypárti diktatúrát többpárti demokrácia, az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervgazdaságot pedig döntően magántulajdonra épülő piacgazdaság váltotta fel, s mindeközben függetlenségét is visszanyerte az ország. A rendszerváltás első programjai (Fordulat és reform, Reform és demokrácia, Társadalmi szerződés) 1986-1987-ben jelentek meg, az első ellenzéki szervezet pedig (Magyar Demokrata Fórum) 1987. szept. 27-én alakult meg Lakitelken. Az MSZMP és az ellenzéki szervezetek közötti 1989. június-szeptemberi tárgyalások (Nemzeti Kerekasztal) alapján 1989. okt. 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, majd 1990. március-áprilisban többpárti és minden szempontból demokratikus választásokat tartottak. A társadalmi tulajdon magánosítása (privatizáció) az 1988. okt. 10-i társasági és az 1989. júl. 1-i átalakulási törvény alapján vette kezdetét. A szovjet csapatok kivonása 1989. ápr. 25-én kezdődött és 1991. jún. 19-én fejeződött be. Röviddel ezután, 1991. jún. 28-án feloszlott a KGST és júl. 1-én a Varsói Szerződés is. A szovjet blokk összeomlását alapvetően a Szovjetunió meggyengülése és az Egyesült Államoktól elszenvedett történelmi veresége okozta. Emellett fontos szerepet játszottak azok az egész régióban jelentkező rendszerspecifikus gazdasági-szociális problémák is, amelyek az addig is csak szovjet támogatással hatalmon lévő kommunista pártokat országról országra delegitimálták.

Társadalmi Szerződés
A Beszélő című szamizdat folyóirat 1987. júniusi különszáma. Alcíme: A politikai kibontakozás feltételei. Híres követelése, hogy "Kádárnak mennie kell!" Szerzői, szerkesztői: Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia.