Eredmények már nincsenek, de a tradíció megmaradt

Az angol labdarúgással kapcsolatban az egyik első szó, ami az ember eszébe jut, az a hagyomány. A jelenleg a Premier League-ben szereplő klubok közül a legfiatalabb is 76 éves múltra tekint vissza - ugyanakkor több tradicionális egyesület, amely korábban nagy sikereket ért el, mára eltűnt a süllyesztőben, legalábbis olyan szinten, hogy már jó ideje nem az élvonalban szerepel.

A világ első hivatalos futballbajnokságát természetesen Angliában rendezték 1889-ben, és a ligát alapított tucatnyi egyesület közül öt (Aston Villa, Blackburn Rovers, Bolton Wanderers, Derby County és Everton FC) ma is az élvonalban szerepel.

Az első bajnokcsapatról, a Preston North Endről azonban manapság csak az angol labdarúgást rendkívül jól ismerők tudják, hogy egykoron milyen elit alakulatnak számított. A klub nem csak hogy az élen végzett a történelmi pontvadászatban, de rögtön a kupát is megnyerte, vagyis duplázott, amire az azóta eltelt 118 év alatt mindössze kilencszer volt példa. Arról nem is beszélve, hogy a Preston mindezt veretlenül hajtotta végre, ami alighanem megdönthetetlen rekordnak számít.

Az egyesület esztendő múltán megvédte bajnoki címét, majd három éven keresztül ezüstérmes volt, vagyis az angol labdarúgás első korszakában kétségtelenül sztárcsapatnak számított. Ez az időszak azonban nem tartott sokáig, a XX. század első évtizedében már amolyan liftező gárda lett a PNE-ből, amely azért 1938-ban még megnyerte az FA-kupát.

Aligha gondolták volna az egyesület háza táján, hogy ezután egy immár 70 éve tartó szünet következik, hiszen a Preston azóta sem tudott semmilyen trófeát nyerni. Pedig az 1950-as években a válogatott Tom Finney vezérletével a csapat többször is közel került az aranyéremhez, de mindig lemaradt róla, majd Finney visszavonulása után egy évvel, 1961-ban kiesett az élvonalból, és azóta sem tudott oda visszakerülni. De ettől még a tény tény marad: a Preston North End az angol labdarúgás történetének első bajnokcsapata.

A bajnokság históriáján végigtekintve a következő "ismeretlen" csapatnév, amelyen megakadhat a szemünk, a Huddersfield Towné - a klub ugyanis az 1920-as évek elején egyeduralkodónak számított az angol pontvadászatban. A Terriers becenévre hallgató gárda egymás után három aranyérmet is begyűjtött (1924, 1925 és 1926), ami akkor példátlannak számított, és azóta is csak három klubnak sikerült megismételnie.

A Huddersfield sikerének fő letéteményese a legendás edző, Herbert Chapman volt, aki az első két bajnoki címhez segítette a gárdát, majd szezon közben távozott az Arsenal FC-hez - amellyel aztán hamarosan le is taszította volt klubját a trónról. Az egyesület a következő két idényben még ezüstérmet nyert, és egészen 1952-ig maradt a legjobbak között, majd egyéves kihagyás után visszatért az elitbe, de 1956-ban megint búcsúznia kellett. A Huddersfield ezt követően már csak 1970 és 1972 között szerepelt az angol labdarúgás legerősebb ligájában, azóta csak az alacsonyabb osztályokban vitézkedik - a 2003-2004-es szezonban csak a negyedik vonalban szerepelt, jelenleg pedig a Division One-ben is csak a középmezőnyben szerénykedik.