Csépe Valéria

Miért csak az ember olvas?

Az állatok többsége, így az ember is jelzések összetett rendszerét használja arra, hogy kommunikáljon a fajtársakkal. Beszélni azonban csak az ember beszél, és ennek maradandó megörökítésére rajzban, írásban is csak az ember képes. Erre agyának sajátos fejlődése tette alkalmassá.

I. Evolúciós örökségünk
Az emberi írás kialakulásának első lépéseit az egyszerűsödő rajzok jelentették. Már az egyiptomiaknál megjelentek a piktogramszerű, egész szót jelölő alakzatok, később pedig a hangjelölést szolgáló formák, a hieroglifák. Az írásrendszerek és az olvasás kialakulásának két lényeges mérföldkövét a jól megkülönböztethető, beszédhangokat jelölő betűk használata, majd évszázadokkal később a könyvnyomtatás jelentette. Az ember agya azonban nem túl sokat változott ez alatt az idő alatt. A majmok agya is sok olyan dologra képes már, amely előzménye mindannak, ami az embert beszélővé és olvasóvá tette.

II. A beszélő gyermek
A majmok agya azonban nem képes mindarra, amire már a hathónapos embercsecsemőé is. A babák agyának különleges teljesítménye az anyanyelv hangjainak finom észlelése és a szavak kiemelése az élőbeszédből. Ennek alapja az agy genetikailag programozott érése és a nyelvi környezet hatása. Modern képalkotó eljárásokkal vizsgálva az agy szerkezeti és működési átalakulását, láthatóvá válik, hogy a látási és hallási rendszer sokáig "nyitott", a környezet hatásaira vár.

III. Beszédészlelés és az agy
Agyunk minden eseményre különleges válasszal reagál. Ezeket az eseményhez kötött agyi potenciálnak (EKP) nevezett válaszokat a korszerű laboratóriumokban képesek vagyunk mérni. Mérésükkel többek között a hallási észlelés törvényszerűségei és fejlődési változásai is jól követhetők. Az eltérési negativitásnak (EN) nevezett EKP-összetevő alkalmas arra, hogy a beszédhangok feldolgozását azonos idejűen mérjük. Az EN segítségével jól követhető, hogy agyunk azokat a finom beszédhang-eltéréseket, amelyeket majd betűkkel kell jelölni, miként képes feldolgozni.

IV. Mit tudnak a 6 évesek?
A tipikus fejlődésű 6 évesek már sokat tudnak arról, hogy a nyelvnek mennyi érdekes tulajdonsága van. A szótagokkal sokféle műveletet végeznek, a szavak valamennyi hangjához mégsem férnek hozzá. A tárgyakat és alakzatokat számos nézetben azonosítani tudják, látási észlelésük azonban még fejlődésben van. Ezt a két előkészített, de nem kész rendszert kell az olvasáshoz összehangolni.

V. Az olvasást agyunknak tanulnia kell
Az olvasástanulás során agyunk két alapvető agyi rendszerre, a hallási és látási ingerek feldolgozásáért felelős területek hálózatára támaszkodik. Az olvasástanulás szükségszerű átalakulásokhoz vezet, új, a korábbinál differenciáltabb működés alakul ki. Átalakul a beszédhangok észlelése, a hangok és betűk agyi integrációját különleges mechanizmusok biztosítják. Az olvasni tanulók agya új, a megelőzőtől minőségileg is eltérő feldolgozásba kezd.

VI. Az olvasást gyakorolni kell
Az olvasást szolgáló átalakulásokhoz több évre van szüksége az agynak. A 8 éves gyerekek már jól használják a betű-hang szabályt, és felismerik az ismerős szavakat is, bár ezek néha csalóka "megfejtéshez" vezetnek. A gyakorlás hatására az olvasók agyának funkciói átalakulnak, a két alapvető olvasási utat hatékony rutinba szervező működés jelenik meg. A gyerekek egy különleges csoportjában azonban ez a működés nem tökéletes. Ők a diszlexiások.

VII. A diszlexia, az olvasó agy hibaüzenete
A diszlexiás olvasási zavarnak több formája lehet. Mai ismereteink szerint sokan vannak azok, akiknél a beszédhangok észlelése, a szavak hangalakjának feldolgozása eltér a tipikus fejlődésű gyerekekétől. Adataink szerint a diszlexiás gyerekek egyik nagy csoportjánál a beszédhangoknak a tipikus fejlődésű gyerekekre jellemző eltérés-feldolgozása elmarad. Súlyos problémát jelent az is, hogy sokaknál a szóforma-felismerő rendszer nem működik megfelelően. Az diszlexia az olvasó agy hibaüzenete.

Tovább