Damjanovich Sándor

Lehet-e molekulára csomót kötni? - A biofizika eszköztárának szerepe a jövő orvostudományában

11. ábra

A közeli mező-mikroszkópia optikai szálat pásztáz hasonló módon a sejtek felszínén vagy más biológiai anyag felszínén, és akár fluoreszkáló molekulák jelenlétét, akár molekuláris domborzati viszonyokat képes feltárni, nem annyira finom felbontásban, az optika azonosító eszközeinek a bevonásával.

12. ábra

13. ábra

14. ábra

Az ábrák bizonyítják, hogy valóban lehet molekulákat látni ilyen módon.

Elmondhatjuk, hogy jóval több információt tudunk nyerni a sejtek plazmamembránjában és belsejében lévő molekulákról, akár élő sejtekről is, mint amennyit ma valóban közvetlenül fel tudunk használni.

Ezek a módszerek a biológiai nanotechnológia kérdéskörébe tartoznak. Az általunk megszokott világban ismerjük a nagyságrendeket. Elég pontosan tudjuk, hogy az 1 méter, az 1 km milyen hosszú. Az 1 nanométerről (egy milliárdod méterről) természetesen nincs, és nem is lehet közvetlen személyes tapasztaltunk.

Az a világhíres felvétel, amit bemutatok, talán segít elhelyezni ezt a távolságot a fogalmaink körében. A nanométer négy szénatom átmérője, tehát még a molekulák világában is kicsiny távolság. A felvétel a pásztázó alagúteffektuson alapuló elektronmikroszkóppal készült, és ténylegesen ez volt az első olyan felvétel, amely képes volt atomokat láthatóvá tenni.

Tehát meg lehet és érdemes is megvizsgálni a sejteken megjelenő molekulákat, és az így megszerzett információkat megpróbálhatjuk alkalmazni a betegek közvetlen gyógyításában.