Kislexikon

 

g-gliadin
Magvakban raktározott fehérje, amely a kénben gazdag prolaminokhoz tartozik.

b-karotin
Az A-vitamin elővitaminja, amely a szervezet szükségleteinek megfelelően a májban A-vitaminná alakul.

2,4-diklorfenoxiecetsav
Benzolgyűrűt tartalmazó szintetikus auxin.

abszicinsav
Magasabb rendű növényekből izolált növekedési inhibitor. Lényeges szerepet játszik a nyugalmi állapot fenntartásában, gátolja a csírázást és a növekedést, sietteti a lombhullást és az öregedést, valamint koordináló szerepe van a stresszgének aktiválásában.

amilopektin
Keményítőlánc, amelynek poliszaharid szerkezete elágazó.

amilóz
Elágazás nélküli keményítőlánc.

archesporium (pollenzsák)
Spóraképző szövet, amelyben a mikrospórák képződnek és érés során pollenszemekké alakulnak.

aszimmetrikus osztódás
Méretben eltérő leánysejtek kialakulásához vezető sejtosztódás, amely a poláris növekedés kezdetét jelenti.

aszparagin
Az aszparaginsav amidálásával létrejövő aminosav-származék.

auxin
Növényi növekedési hormon, amely kis mennyiségben döntő hatást gyakorol a különféle élettani folyamatokra, például a sejtmegnyúlásra és sejtosztódásra.

becő
A Keresztesvirágúak termése, melynek két kopácsa alulról felfelé hasadva nyílik fel a középen lévő válaszfalról, amelyen a magvak foglalnak helyet. Ha szélességénél nem sokkal hosszabb, becőkének hívjuk.

bibe
A termő csúcsi része, mely a virágport fogja fel.

cDNS
A reverz transzkriptáz enzim segítségével a mRNS-ről készült komplementer DNS.

cisz elem
A gének promotereiben előforduló konzervált nukleotidsorrenddel rendelkező DNS-szakasz, amelyhez a génkifejeződést szabályozó fehérjék kötődnek.

citoplazma
Sejtmembránnal határolt sejtplazma a sejtorganellumokkal, kivéve a sejtmagot.

constans gén (CO)
A virágzás szabályozásában résztvevő gének működését aktiváló, transzkripciós faktort kódoló gén.

csészelevél
A kétféle virágtakarójú virágok külső takaróköre, a külső takarólevelek összessége.

csírasejtek
Osztódó, differenciálatlan sejtek csoportja, amelyek rendelkeznek a számfelező (meiotikus) osztódás képességével, ami a petesejt és a spermium kialakulásához vezet.

diploid sejtmag
Olyan sejtmag, amely két teljes kromoszómakészlettel rendelkezik.

DNS
Dezoxiribonukleinsav; az öröklődés anyaga minden élő szervezetben. Két láncból álló óriásmolekula, amely négyféle nukleotidot tartalmaz. A nukleotidok sorrendje hordozza a genetikai információt.

DNS-chip
A genetikai kutatásokat forradalmasító, a genomika kialakulását lehetővé tévő eszköz, illetve technológia. Egy-két négyzetcentiméteres, külsőre a számítógép-chipekre hasonlító, szilikon-alapú lemez, amelynek felszínére adott genetikai szekvenciákat visznek fel adott térbeli elrendeződésben. Az így létrejövő nagy sűrűségű mátrix paramétereit bioinformatikai adatbázisban rögzítik. A vizsgált - a chip felszínére ráöntött - mintában lévő genetikai szekvenciák (gének vagy génszakaszok) a bázispárosodás elve alapján kötődhetnek a chip felszínén lévő szekvenciákhoz. Az így létrejövő és számítógéppel elemzett mintázatból lehet megmondani, milyen gének fejeződnek ki a vizsgált mintában (sejtben, szövetben).

ellenlábas sejtek
Az embriózsákban a petekészülékkel ellentétes póluson található három sejt.

embrió
A növények korai egyedfejlődési szakaszában a megtermékenyített petesejt, a zigóta osztódásai során kialakuló differenciált szöveti struktúra, amely rendelkezik a kifejlett növény kialakulásához szükséges szövetkezdeményekkel.

embriogenezis
Az egyedfejlődés kezdeti szakasza, amely során a kialakuló embrióban a differenciálódási folyamatok a hajtás- és gyökérmerisztéma-kezdemények létrejöttét biztosítják.

EMF fehérje
A virágzó embriómutánsok vizsgálatakor felfedezett fehérje, amely a polycomb csoport tagjai közé tartozik, és a zárt kromatinszerkezet fenntartásáért felelős.

endospermium
Az embrió táplálására szolgáló raktározó szövet, amely az embriózsák megtermékenyített központi sejtmagjának osztódásából alakul ki, és triploid kromoszómakészlettel rendelkezik.

epigenetikus
A kromatinszerkezet által meghatározott génműködési állapot, amely néhány generáción keresztül rögzítődik.

fehérje foszforiláció
A fehérjét alkotó aminosavakhoz foszfátcsoportok kapcsolódása a kináz enzimek közreműködésével.

FIE fehérje
A megtermékenyítés nélkül kialakuló endospermium-mutánsok tanulmányozásakor felfedezett, a polycomb csoporthoz tartozó fehérje.

fitokróm
A növényekben a fény által indukált anyagcsere- és egyedfejlődési változások szabályozásában szerepet játszó, fotoreceptorként működő fehérje.

FL (Flowering Locus)
Virágzási gén.

FLC
Virágzást gátló gén.

fotoaktív kromoformolekula
A fitokróm fehérjéhez kapcsolódó tetrapirrol.

fotoperiódus
A növények és állatok válaszreakciója a nappalok és az éjszakák relatív hosszára.

funkcionális genomika
Az egész genomra kiterjedően kapcsolatot teremt a DNS nukleotidsorrendjében tárolt genetikai információ, valamint a gének működése folytán kialakuló fenotípus között.

fúzió
Sejtek vagy sejtorganellumok egyesülése, egybeolvadása.

gén
Bizonyos tulajdonságok öröklődéséért felelős DNS-szakasz, amely a hírvivő mRNS közvetítésével biztosítja fehérje (vagy fehérjék) szintézisét, továbbá irányítja a sejtek, illetve szervezetek molekuláris és élettani funkcióit.

generatív fázis
A növényi szervezetek ivaros szaporodását biztosító szervek kialakulásával kezdődő egyedfejlődési szakasz, amely magában foglalja a megtermékenyítést és az embrió kifejlődését.

genetikai transzformáció
A genetikai információt hordozó DNS-molekula bevitele sejtekbe vagy elő szervezetekbe. A mesterségesen konstruált gén a genomba történt beépülését követően megváltoztatja a sejtek, vagy szervezetek tulajdonságait.

génsebészet
Az izolált DNS-molekula in vitro módosítása, restrikciós enzimekkel való hasítása, illetve ligáz enzimmel való összeépítése.

géntechnológia
A rekombináns DNS módszerekkel kialakított, új információt hordozó molekulák létrehozása és beépítése a sejtekbe és a növények génállományába.

glükóz
Az egyik legfontosabb monoszacharid. Szabad állapotban édes gyümölcsökben és egyéb növényi részekben is megtalálható.

glutamin
A glutaminsav g-amidja.

hajtásmerisztéma
A hajtás csúcsában osztódó, illetve osztódásra képes sejtekből álló szövet.

haploid
Sejtmag, sejt, vagy szervezet, mely redukált, egyetlen kromoszómakészlettel rendelkezik, és természetes körülmények között az ivarsejtekre jellemző állapot.

heterózishatás
Keresztezéssel előállított hibridek fejlődésbeli fölénye a szülőkhöz viszonyítva.

hibridizáció
Keresztezés.

hipokotil
Szik alatti szár - a csíratengely sziklevelek alatti megnyúlt része.

hisztonfehérje
Bázikus tulajdonságú, DNS-kötő fehérje, amelyek a nukleoszómák kialakításával szerepet játszik a kromatinszerkezet létrejöttében.

HMW fehérje
Nagy molekulatömegű, prolamin típusú, a magvakban megtalálható raktározott fehérje.

homeobox
183 nukleotidból álló DNS-szakasz, amely a homeodomain DNS-kötő polipetidet kódolja.

homeotikus gén
Az egyes szervek, testtájak azonosságáért és helyzetéért felelős gén.

hosszúnappalos növény
Virágzásának megkezdéséhez olyan fotoperiódust igényel, amelyben a megvilágítási órák száma magas.

hősokk fehérje
Olyan stresszfehérje, amely molekuláris chaperone-ként biztosítja más fehérjék szerkezetének és működésének védelmét.

inhibitor
Kémiai folyamatokat, sejtfunkciókat vagy életjelenségeket gátló vegyület, vagy mechanizmus.

invertáz
Béta-fruktofuranozidáz.

in silico
Számítógépen végzett kísérleti tevékenység, a molekulák szerkezetének és funkciójának előrejelzése.

in vitro
Az élő szervezeten kívüli, mesterséges környezet.

kalluszszövet
Hegszövet, növényi sebszövet: a megsérült növényi szövetek alatt az állandósult parenchimatikus sejtekből kialakuló másodlagos osztódó szövet, amely merisztémává alakulva szövetrendszereket, szerveket hozhat létre.

kettős megtermékenyítés
A zárvatermőkre jellemző folyamat, melynek során az egyik hím ivarsejt a petesejtet, a másik az embriózsák központi sejtjét termékenyíti meg.

kiméra
Különböző eredetű sejtpopulációkból felépülő egyed.

klónozás
Egyetlen egyedből vagy annak testi sejtjéből ivartalan úton megvalósuló szaporítási folyamat, amely genetikailag azonos utódok kialakulását eredményezi.

kloroplasztisz
Zöld növények fotoszintetizáló sejtszervecskéje.

kódoló régió
A génnek az a funkcionális eleme, amely a hírvivő mRNS szintézisét és kialakulását irányítja.

komplementer gének
Egymás funkcióját kölcsönösen kiegészítő gének.

kromatin
A kromoszómák felépítésében részt vevő molekulák által alkotott kromoszomális szerkezet, amely DNS, RNS, hiszton és nem hiszton fehérjékből áll.

kromoszóma
A valódi sejtmaggal rendelkező szervezetekben a sejtmag örökítő anyagának kondenzációjával kialakuló mikroszkopikus, pálcika alakú szervek.

levélrozetta
A tőlevelek összessége.

lipidek
Növényi és állati szövetekből zsíroldószerekkel kioldható, erősen apoláris természetű anyagok.

makrospóra
Az embriózsák-anyasejt redukciós osztódásával kialakuló ivarsejt.

meiotikus osztódás
Redukciós sejtosztódás, amelynek során az adott szervezetre jellemző kromoszómaszám a felére csökken.

merisztéma
Osztódó, illetve osztódásra képes sejtekből álló szövet.

mestergének
Valamely összetett, több gén által szabályozott folyamat irányítását és koordinálását biztosító gének.

mikrospóra
A portok pollenzsák-szöveteiben kialakuló haploid kromoszómaszámmal rendelkező sejtek, amelyek érésével alakulnak ki a pollenszemek.

molekuláris növénynemesítés
A rekombináns DNS-módszereket felhasználó fajtaelőállító tevékenység, amely tulajdonságokhoz kapcsolt molekuláris markerekkel végzi a szelekciót, vagy izolált gének beépítésével alakítja ki a kívánt tulajdonságokat.

mRNS
Hírvivő, az egyik DNS-szállal komplementer RNS-molekula, amely alapul szolgál a fehérjeszintézishez.

mutáció
Az öröklődési anyagban ugrásszerűen végbemenő olyan megváltozás, amely nem genetikai rekombinációval jött létre.

mutáns gén
Mutáció következtében működésében megváltozott gén, amely egyaránt eredményezhet funkciónyerést vagy -vesztést.

nukleoszóma
Az eukariota kromatin enyhe nukleázzal történő emésztése útján mesterségesen előállítható nukleoprotein-részecske, amelyben 150-250 nukleotidot magában foglaló DNS-szakasz található hisztonoktamerbe csomagolva.

nukleotid
Négyféle szerves bázis (adenin, citozin, guanin, timin) valamelyikéhez kötött cukor (dezoxiribóz) és foszfátcsoport; a DNS építőköve. (Az RNS-ben lévő nukleotidok timin helyett uracilt, dezoxiribóz helyett pedig ribózt tartalmaznak.)

őscsírasejtek
Olyan embrionális sejtek, amelyekből elkülönülő csírasejt.-populációk származnak, és biztosítják az érett ivarsejtek kialakulását.

pelyva
A pázsitfűfélék és sásfélék több virágát körülvevő, rendszerint hártyás fellevél. A pázsitfűféléknél rendszerint kettő van és hasonlít a toklászhoz.

Pfr
A fitokromfehérje azon aktív formája, amely távoli vörös fényt nyel el, és a fényre adott élettani hatásokért felelős.

polaritás
A növények azon tulajdonsága, hogy gyökérzetüket a gravitáció irányába, szárukat, levelüket, virágjaikat pedig azzal ellentétes irányba fejlesztik.

pollenszem
A portok pollenzsák-szöveteiben a Mikrospórák érésével kialakuló vegetatív és generatív magot hordozó ivarsejt, amelyet kettős rétegű rigid sejtfal vesz körül.

pollentömlő
A bibére kerülő pollen csírázásával kialakuló struktúra, amely az embriózsákba behatol. A pollentömlő felrepedésével a hím gaméták egyike a petesejttel, a másik az embriózsák központi magjával egyesül.

a polycomb csoport fehérjéi
Az embrió vagy a szervek kialakulását szabályozó fejlődési gének gátlását biztosító fehérjék, amelyek a transzkripció megakadályozását a kromatinszerkezet meghatározásával biztosítják.

porzó (portok)
A virág hímivarú tája, amely a porzószálból és a portokból áll. A porzószál hiányozhat is.

Pr
A fitokrómfehérje egyik formája, amely vörös fény elnyelésével nyeri el az inaktív szerkezetét.

prolamin
Növényi magvakban előforduló fehérje, amely vízben nem, csak aránylag tömény alkoholban oldódik.

promoterszakasz
A gént jelentő DNS-molekula 5' része, amely szabályozza a gén átíródásának idejét, erősségét, a sejtekre, szövetekre vagy szervekre jellemző génműködést.

protoplaszt
Sejtfalától megfosztott élő baktérium-, gomba- vagy növényi sejt, amely külső sejtmembránnal határolt, és így részese lehet fúziós folyamatoknak, illetve DNS-molekulák felvételének.

rekombináció
Kicserélődés eltérő genotípust meghatározó genetikai anyagok között, amelynek eredménye mindkét szülői típustól különböző utód (rekombináns) genotípus kialakulása.

represszor fehérje
A regulátor gén terméke, amely DNS-kötő képességgel rendelkezik, és gátolja egy adott gén átíródását, transzkripcióját.

rövidnappalos növény
Virágzásának megkezdéséhez olyan fotoperiódust igényel, amelyben a megvilágítási órák száma kevés .

rügyhüvely (koleoptill)
A Pázsitfűfélék embriójának hajtás-tenyészőkúpját védő burok.

szacharóz
Nem redukáló diszacharid, vízben jól oldódó, édes ízű, fehér kristályos vegyület.

szekvenálás
Egy makromolekulát (pl. DNS-t vagy fehérjét) felépítő kisebb molekulák sorrendjének meghatározása.

szénhidrátok
Legfontosabb szénvegyületek közé sorolható anyagok. Részben szabadon, részben származékaik alakjában igen elterjedtek mind a növény-, mind az állatvilágban.

sziklevél
A csíranövény első levelei (föld feletti, ha csírázáskor a föld fölé emelkedik - pl. bab; föld alatti, ha csírázáskor a magban föld alatt marad - pl. kukorica).

sziromlevél
A különnemű virágtakarójú virágok belső, ún. pártakörének többnyire színes virágtakaró levele.

szomatikus embrió
Szomatikus, testi sejtekből kialakuló, megtermékenyítésből szármató embriókhoz hasonló differenciált szöveti struktúra.

szomatikus sejtek
A növény vegetatív szerveit alkotó sejtek, amelyek a növények esetében totipotens állapotba kerülhetnek, és elindítói lehetnek az embriogenezis folyamatának.

terminációs jel
A DNS-molekuláról történő átíródás folyamatát leállító nukleotidszekvencia.

termő
A virág egy- vagy több termőlevélből kialakult női ivarjellegű része.

toklász
A pázsitfűfélék családjába tartozó növények sajátos fellevele, amely a kalászkákban a virágokat burkolja és védi.

tokoferol
E vitamin.

transzgénikus
Izolált, rekombináns DNS módszerekkel módosított DNS sejtbe történő beviteléből származó szervezetek, amelyek új, öröklődő tulajdonságokkal rendelkeznek.

transzkripció (génátíródás)

vegetatív fázis
A növényi szervezetek fejlődésének az a szakasza, amikor a szomatikus sejtekből felépülő szervek, mint a szár, levél vagy a gyökér kialakulása történik.

vernalizáció
Alacsony hőmérsékleti hatásra kialakuló fejlődési potenciál, kromatinszerkezet, amely lehetővé teszi a virágzáshoz szükséges gének aktívvá válását, és a virágok kialakulását.

virágmerisztéma
A vegetatív hajtásmerisztéma-csúcs átalakulásával létrejövő szöveti szerveződés, amelyben aktívak a virágzási gének, és így virágkezdemények differenciálódnak.

VRN1, VRN2
Vernalizációs fehérjék.

Wuchsel gén
Homeotikus gén, amely a hajtás- és virágmerisztémában aktív, és átmeneti fokozott működése szomatikus embriók megjelenéséhez vezethet a gyökércsúcsban.

zigóta
Az ivarsejtek és azok magjainak egyesüléséből létrejövő diploid kromoszómaszámú sejt, amelynek osztódásával kezdődik el az egyedfejlődési program.