Teljesen más a magzati immunrendszer, mint eddig gondolták

Első alkalommal sikerült igazolni, hogy a magzat immunrendszerének sejtjei más típusú őssejtekből alakul ki, mint a felnőtteké. Ennek következménye, hogy ezek a sejtek máshogyan is működnek: felismerik ugyan az idegen eredetű sejteket, de sokkal toleránsabbak velük, mint a felnőttek immunsejtjei.

A Science-ben közölt új kutatási eredmény megmagyarázza, hogy a magzatok immunrendszere miért tűri meg az idegen - többek között az anyai eredetű - sejteket, és miért nem kezd el harcolni ellenük. Az a tény, hogy a magzatok immunrendszere toleránsabb, eddig is ismert volt, viszont úgy gondolták, hogy mindez egyszerűen csak a magzati immunsejtek éretlenségének eredménye. Most viszont egyértelműen kiderült, hogy nem erről van szó: a magzat immunsejtjei nem a felnőttek védekező rendszerének éretlen megfelelői, hanem más forrásból származnak, mint a felnőtt immunsejtek.

Az eredmény többek között annak megértésében segíthet, hogy az újszülöttek hogyan reagálnak a fertőzésekre és a védőoltásokra. A terhesség előtt és alatt adható védőoltásokról itt, a terhesség alatti vírusfertőzésekről pedig itt olvashatnak bővebben.

Naiv T-sejtek: nagyobb arányú aktiváció a magzatnál

A korábbi kutatásokból annyi már kiderült, hogy a magzati immunrendszerben különösen nagy számban vannak jelen az úgynevezett szabályozó T-sejtek. A fehérvérsejtek közé tartozó T-sejteknek több fajtájuk is van aszerint, hogy milyen funkciót látnak el a kórokozók elleni védekezésében. A szabályozó T-sejtek feladata, hogy visszafogják az immunrendszer túlzott támadó reagálását, ezáltal fenntartsák az immunrendszer természetes egyensúlyát. Ezek a sejtek előfordulnak a felnőtteknél is, a második trimeszterben lévő magzatnál azonban nagyjából háromszoros gyakorisággal vannak jelen, mint a felnőtt szervezetben.

A kutatók elsőként arra voltak kíváncsiak, hogy a magzati immunsejtek nagyobb eséllyel alakulnak-e szabályozó T-sejtekké, mint a felnőttek immunsejtjei. A kísérlethez olyan T-sejteket izoláltak, amelyek még sosem találkoztak a szervezet számára idegen sejtekkel - ezek az úgynevezett naiv T-sejtek. A naiv T-sejtek a második trimeszterben lévő magzatok, illetve felnőtt résztvevők szervezetéből származtak.

A naiv T-sejtekhez idegen szervezetből származó sejteket adtak, ami a felnőttek szervezetében támadó reakciót váltana ki ezekből a sejtekből. Az első meglepetés itt érte a kutatókat, ugyanis a magzati immunsejtek 70%-a, míg a felnőttek immunsejtjeinek csak 10%-a aktiválódott az idegen sejtek hatására. Kiderült tehát, hogy téves az a nézet, miszerint a magzat immunrendszere egyáltalán fel sem ismeri a számára idegen sejteket - írja az egyetem sajtóközleménye.

A mikroszkópos felvételen balra egy vörösvérsejt, jobb oldalon pedig egy T-sejt látható (a kép illusztráció)

A reagáló sejtek közül kétszer annyi immunsejt alakult később szabályozó T-sejtté a magzati, mint amennyi a felnőtt sejtek közül. A magzat immunrendszere tehát érzékeny az idegen sejtekre, de ezt követően nem támadással, hanem toleránsan reagál a nem sajátként felismert sejtekre.

A magzati immunsejtek eltérő típusú őssejtekből alakulnak ki

A kutatók ezt követően a génkifejeződés mintázatai szerint is megvizsgálták a felnőtt és a magzati immunsejteket. Azt várták, hogy a kétféle sejttípusban hasonló génaktivitást találnak majd. Ez azonban nem így történt: az eltérő eredetű sejtekben több ezer olyan gén is volt, amelyek aktivitása eltért egymástól.

Ezután magzati és felnőtt szervezetből vett vérképző őssejtekből hozták létre az immunsejteket, és a sejtvonalakban ismét megvizsgálták a génkifejeződés mintázatait. Ekkor ismét ugyanaz az eredmény jött ki, mint az előző alkalommal. "Rájöttünk, hogy a vérképző őssejtek sem egyformák, hanem két külön sejttípusról van szó a felnőtteknél és a magzatoknál. A magzat esetében ebből olyan T-sejtek jönnek létre, amelyek toleránsak az idegen eredetű, például az anya szervezetéből származó sejtekkel szemben. Ezeket felismerik ugyan, de nem támadják meg. Ugyanez történik a magzat fejlődő szerveivel, amelyek először ugyan szintén ismeretlenek a magzat számára, mégsem indít harcot ellenük a baba immunrendszere. A felnőttek vérképző őssejtjei ezzel szemben olyan T-sejteket hoznak létre, amelyek megtámadják az idegenként felismert sejteket" - mondta Jeff E. Mold, a tanulmány első szerzője.

Kapcsolódó anyagunk:

Mit tegyen egy kismama, ha megfázott, esetleg influenzás lett? Miért van szükség a magas láz csillapítására? Miben tér el egymástól a sima szezonális influenza és a H1N1-es vírustörzs által okozott fertőzések kezelése? Részletes összefoglaló a nátháról és az influenzáról.

* * *

A családtervezéstől a baba megszületéséig (x)

A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok hamis tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon.

Aki viszont végigolvassa a könyvet, nem marad tanácstalan a babavárás alatti történésekkel kapcsolatban. A szuleteskonyv.hu honlapon további információk és néhány könyvfejezet is olvasható, és ugyanitt meg is rendelhető a könyv.