Már az újszülöttek sírása is magán hordozza a szülők nyelvi jegyeit

A legfiatalabb újszülött sírása is magán hordozza szüleinek nyelvi jegyeit, a magzatok ugyanis már az anyaméhen belül kiszűrik az őket körülvevők nyelvére jellemző alapvető dallammintázatokat. A babák így már megszületésük előtt úgymond prediszponáltak a környezetük nyelvére - derült ki a lipcsei Max Planck Institut, a würzburgi Universitätsklinikum és a párizsi École Normale Supérieure közös tanulmányából.

A tanulmányban 30 német és 30 francia, 2-5 napos újszülött sírási mintázatát hasonlították össze: sikerült megállapítani, hogy a francia csecsemők már életük első napjaiban másképp sírnak, mint a németek. A francia babák sokszor produkálnak emelkedő hangot, míg a németekre az ereszkedő intonáció a legjellemzőbb. Ennek valószínű oka e két nyelv eltérő intonációs mintázata - olvasható a Max Planck Intézet sajtóanyagában.

A terhesség harmadik trimeszterében a babák aktív hallgatókká válnak. "Az érzékelőrendszerek közül a hallásérzékelés fejlődik ki legelőször. Az anya hangját a gyermek már különösen korán érzékeli, a magzatvíz ugyanakkor meg is szűri a külvilág hangjait. Ami átjut, az elsősorban az adott nyelv dallama és intonációja" - mondja Angela Friederici, a lipcsei Max Planck Intézet egyik igazgatója. Friederici kutatócsoportja egy korábbi munkájában már kimutatta, hogy az anyanyelv intonációs mintája már a négyhónapos gyermek agyában is tárolva van, a mostani vizsgálat azonban arra is rámutat, hogy a környező nyelv dallamvilágára és intonációjára vonatkozó információk már a párnapos újszülöttek agyában is rögzítve vannak.

A német és a francia nyelv között különösen markánsak az eltérések: a franciában a legtöbb szó véghangsúlyos, míg a németben gyakori az első szótag hangsúlyozottsága. Egészen mostanáig senki sem gondolta, hogy ezek a különbségek hatással vannak a gyermeki sírás minőségére. Eddig úgy hitték, hogy a "sírás dallama" a tüdő levegővel való telítettségének függvényében váltakozik, éppen úgy, ahogy az a csimpánzoknál megfigyelhető. Az újszülöttek több mint 20 órányi sírásfelvételének vizsgálata alapján azonban hibásnak bizonyult ez a feltételezés: a sírások különbözőségét a tanulmány szerint az újszülöttek agyában már ekkor létező, a környező nyelv dallamvilágára vonatkozó mentális reprezentációk különbözősége okozza. Az újszülöttek tehát leginkább az anyanyelv intonációs mintázatát adják vissza sírásukban.

A német babák sírása rendszerint hangosan és magas hanggal kezdődött, majd pedig ereszkedő jelleget mutatott, a francia újszülöttek ezzel szemben gyakrabban sírtak emelkedő intonációval. Ez a korai, intonációval szembeni érzékenység valószínűleg segíti a gyermeket a nyelvelsajátítás későbbi folyamataiban. "Amikor a gyermek az első szavak formálásába kezd, olyan dallammintázatokra építhet, amelyek korábban már tárolódtak az agyában, így nem a semmiből kiindulva kell elkezdenie a hangok és a szavak formálását" - mondja Kathleen Wermke, a würzburgi klinika neuropszichológusa. Ennek a viselkedésnek az evolúciós gyökerei jóval korábbi időpontra nyúlnak vissza, mint a beszélt nyelv kialakulásának ideje.

"A dallammintázatok imitációjának képessége évmilliók alatt fejlődött ki, és nagyban hozzájárult az anya-gyermek közötti kötődés kialakulásához. Nem az a megdöbbentő ebben a felfedezésben, hogy az emberi újszülöttek különböző sírásdallamok előállítására képesek, hanem az, hogy azokat a dallammintázatokat produkálják, amelyek az őket körülvevők nyelvére jellemzőek, és amelyeket a fejlődésük utolsó harmadában az anyaméhen belül hallottak. Felismerésünk rámutat, hogy a sírás is fontos szerepet kap az anyanyelv elsajátításában" - mondja a kutatónő.

A csecsemő képes a hozzá gagyogva forduló szülő érzelmi mondandójának kiszűrésére. Gondoljunk csak arra, hogy az anyuka akár teljesen értelmetlen, de kedves dallamú gügyögése - az anyai nyelv - a csecsemőből pozitív érzelmi választ, hasonló dallamokat, később hangokat és egy mosolyt is előcsal. "Az újszülöttek feltehetően igen motiváltak abban, hogy édesanyjuk viselkedését imitálják, azért, hogy figyelmét magukra irányítsák és szorosabbra fűzzék a kötődést. Az újszülött kezdetben csak az anyai nyelv dallamának imitációjára képes, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért figyelhető meg már ilyen korán az utánzásnak ez a fajtája" - írják a kutatók tanulmányukban. Korábban úgy gondolták, hogy a környezet nyelve csak a nyelvelsajátítás egy jóval későbbi fázisában befolyásolja a hangképzést, az új tanulmány azonban rámutat, hogy a környező nyelv a sírás milyenségének formálásával már egészen korán befolyással van a nyelvelsajátítás folyamatára.

Forrás: Max Planck Society