A Cincinnati Gyermekkórház és a davisi Kaliforniai Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a cukoranyagcserét szabályozó inzulinnak szerepe van a tejtermelésben is. Ez az első vizsgálat, amelyben kimutatták, hogy az emlőmirigyek a szoptatás időszaka alatt fokozottan érzékennyé válnak az inzulinra. A PLoS ONE folyóiratban közölt vizsgálat arra is fényt derített, milyen gének bekapcsolása szükséges a tejtermelés egyes szakaszainak megindulásához.
Laurie Nommsen-Rivers és munkatársai korábban kimutatták, hogy azokban az anyákban, akikben a glükóz-anyagcsere nem optimális - erre utalhat például az elhízás vagy a nagy súlyú újszülött -, lassabban indul be a tejtermelés: a szülés utáni 3.-4. nap helyett csak a 6.-7. napon. Az új eredmények alátámasztják, hogy ez a késés részben a tejmirigyek csökkent inzulinérzékenységével magyarázható.
Hosszú ideig nem merült fel, hogy az inzulinnak közvetlen szerepe lenne az emberi emlőmirigyek működésében, mivel ezekben a sejtekben a cukrok felvétele - sok más sejttípustól eltérően - független az inzulintól. Ma már azonban tudjuk, hogy az inzulin szerepe több a cukorfelvétel serkentésénél.
Nommsen-Rivers és munkatársai kimutatták, hogy amikor az emlőmirigyekben beindul a tejtermelés, a sejtekben látványosan nő az inzulinreceptorok és az általuk aktivált jelátvivő molekulák mennyisége. A kutatók feltételezése szerint az inzulintermelés vagy -működés zavaraival küzdő (cukorbeteg vagy prediabetikus állapotban lévő) nőkben fokozott a kockázata annak, hogy túl kevés tejük van.
A kutatók a továbbiakban egy klinikai vizsgálatot szeretnének végezni, amelyben egy 2-es típusú cukorbetegek kezelésére használt gyógyszer hatását vizsgálnák a tejtermelésre. A szoptató anyák gyógyszeres kezelése azonban nem ideális megoldás a problémára, hiszen a hatóanyagok átjuthanak az anyatejbe is. Ha a cukoranyagcsere-zavar nem túlságosan súlyos, a szoptatás idejére a szakemberek elsősorban étrendi változtatásokat és rendszeres testedzést javasolnak.