A bolhafűmagtól a lucernáig - természetes módszerek székrekedésre

Érdemes természetes gyógymódokat is kipróbálni a székrekedés leküzdésére. A bőséges rost- és folyadékfogyasztás és a testmozgás mellett sokat segíthetnek egyes gyógynövények.

A székrekedés (obstipáció) minden korosztályt érinthet. Különböző betegségek kísérő-tüneteként jelentkezhet; az elsődleges feladat az alapbetegség kezelése.

A székrekedés elsődlekes oka a belek lassú mozgása. Emögött állhat szervi elváltozás, illetve okozhatja a rosszul összeállított étrend, amely túl kevés rostot és alkoholmentes folyadékot és túlzott mennyiségű finomított élelmiszert tartalmaz. Ehhez társulhat a mozgásszegény életmód és a székelési inger visszatartása, ami főleg a gyermekekre jellemző, de minden korosztályban előfordul.

A hosszantartó, kezeletlen székrekedés súlyos problémákat, többek között szervi elváltozásokat is előidézhet. A vastagbél nyálkahártyáján zsákszerű kiöblösödések (divertikulózis) alakulnak ki, amelyekben a ki nem ürített salakanyag megtapad, pang, és bélgyulladás jön létre. A gyulladás (divertikulitisz) fájdalmas tüneteket okoz, és az étrendi kezelés mellett orvosi kezelést is igényel.

A székrekedés a legtöbb esetben megelőzhető és a már kialakult betegség természetes úton, hashajtó gyógyszerek szedése nélkül is kezelhető. A székletlazító gyógyszerek hosszú távon történő szedésekor lelassulhat, leállhat a bélrendszer természetes mozgása (perisztaltikája), megszűnhet a spontán ürítés.

A betegség megelőzésében, illetve kezelésében szerepet játszik az élelmiszerek rosttartalma, főképpen a vízben nem oldódóaké. Az élelmi rostban gazdag étrenddel növelhető a salakanyagok mennyisége. Megfelelő folyadékfogyasztás esetén (1,5-2 liter/nap) a diétás rostok nagy mennyiségű vizet tudnak felvenni, megpuhulnak, és segítik a béltartalom továbbjutását a vastagbélben. Kedvező hatású rostokat tartalmaznak a teljes kiőrlésű gabonák és az ezekből készített termékek, a barna rizs, a zöldségek, a száraz hüvelyesek, a gyümölcsök, az aszalt gyümölcsök és az olajos magvak.

A széklet tömegét növelő hashajtók

A bélben, vízfelvétel közben megduzzadva a vastagbél reflexes összehúzódását segítik a magas rost- és/vagy nyálkatartalommal rendelkező növényi élelmiszerek, pl. lenmag, koriander mag (bolhafűmag), görögszénamag. Ezek különösen jó hatásúak a krónikus székrekedés kezelésében minden korosztályban és várandós nőknél. Naponta egy-két alkalommal, vízzel, gyümölcslével vagy savanyított tejtermékekben elkeverve fogyaszthatók egymással kombinálva is.

A bél mozgására ható hashajtók

A bélmozgást serkentő hashajtók nagyobb mennyiségben nem mind alkalmasak hosszú távú kezelésre, mivel káros mellékhatásaik lehetnek (például. vastagbélingerlékenység, az elektrolitháztartás felborulása miatti káliumvesztés). Ebbe a csoportba tartozik például a rebarbara gyökere és törzse, a szennalevél, és az aloe beszárított levélnedve. A zöld színű növények színanyaga, a klorofill is segíti a székrekedés tüneteinek enyhítését, étrend-kiegészítő formában is (pl. lucernakivonat).

Néhány gyógynövény a székrekedés kezelésére

Rebarbara: a felaprított gyökértörzset forrásban lévő vízzel leöntve, 10-15 percig áztatva, majd leszűrve teaként fogyasztható. Főzni nem szabad a magas oxálsav-tartalom miatt. Várandós és szoptató nők ne alkalmazzák, 12 év alatti gyermekeknek sem javasolható. A kúra ne tartson tovább két hétnél. Gyógyszertárban szirup, por és tinktúra formában is kapható.
Szenna: szárított levele és termése is felhasználható gyógyászati célokra. Erős hatású, túl nagy adagban és tartósan nem alkalmazható. Teakeverékek alkotórészeként is hatásos.
Kerti kakukkfű: kámforos ízű gyógynövény, teaként leveles, virágos hajtását használják fel. Konyhai fűszerként is kiváló ízesítő sültekhez, levesekhez, mártásokhoz.
Kutyabengekéreg: erős hatása miatt csak rövid távon alkalmazható. Teakeverékek alkotórészeként használható a székrekedés kezelésére. A friss kéreg egy évnyi szárítás után lesz hashajtó hatású.
Ricinus: a ricinus növény magjának olaja használható hashajtóként. A ricinusolajban lévő ricinolsav a bélben felszabadul, ezzel segítve a bélmozgást (perisztaltikát). A ricinus mag nyersen nem fogyasztható, gyermekek számára már hat darab mag elfogyasztása halálos lehet!
Lenmag: a magok nyáktartalma miatt használható hashajtóként. A megduzzadt magok nyomást gyakorolnak a bélfalra, segítik a bélperisztaltikát, gyorsítják a béltartalom haladását. Hidrogén-cianid (régi nevén kéksav) tartalma miatt csecsemőknek, kisgyerekeknek nem adható. Teakészítés: két evőkanál frissen összetört lenmagot 3 dl hideg vízbe kell tenni, és 20-25 percig várni, hogy a magok megduzzadjanak. Ezután kicsit fel kell melegíteni, majd leszűrni. Székrekedés esetén kortyonként kell fogyasztani.
Fekete bodza: virága, levele, érett bogyója is gyógyhatású. Hashajtó hatása mellett vizelethajtó is. Felhasználható tea, lé, szörp, turmix és lekvár formában. Nyersen fogyasztva gyomor- bélrendszeri tüneteket okozhat, a terméséből készített lekvár nem fogyasztható nagy mennyiségben és túl sűrűn, mert cián-glikozid-tartalma miatt mérgezést okozhat.
Orvosi aloé: gyógyászati célra a leveleit használják. Erősen hashajtó hatású, ezért tartós fogyasztása kerülendő. Allergiás reakciókat is kiválthat, nem javasolt gyermekeknek, vesebetegségben szenvedőknek, terhes és szoptatós nőknek.

Koriandermag (bolhafűmag)

A jól megválasztott ételek, italok, gyógy-, és fűszernövények, gyógyteák rendszeres fogyasztása testedzéssel kiegészítve mechanikus ingert fejtenek ki a bélrendszerre, ezzel segítik a salakanyagok kiürülését, a székrekedés kialakulásának megelőzését. Naponta mindig ugyanabban az időben próbálkozni kell a székletürítéssel, de erőlködni nem szabad. A szervezet pár hét elteltével alkalmazkodik.

A gyógynövények és étrendkiegészítők székrekedés elleni alkalmazása előtt fontos kikérni a háziorvosa tanácsát, aki egészségi állapotunk, életkorunk és esetleges gyógyszerszedésünk ismeretében egyénre szabott tanácsot adhat.

Nógrádi Katalin dietetikus