Hány deka sajt okozhat függőséget?

A vegetáriánusok könnyen abba a hibába esnek, hogy sajtot esznek sajttal. Ám a sajt hiába gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, ne vigyük túlzásba fogyasztását, mert akár függőséget is okozhat. Gyerekeknek a sajtot már hét hónapos kortól adhatjuk, a tehéntejet viszont egyéves korig mellőzzük.

Az ömlesztett sajtban kevesebb a fehérje

A sajtok nagy biológiai értékű táplálékaink, fehérjetartalmuk magas, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat tartalmaznak. Mivel érlelésük előemésztési folyamatnak tekinthető, emészthetőségük elérheti a száz százalékot.

A natúr sajtokban a fehérjetartalom 18-31 g/100 g, az ömlesztett sajtok viszont valamivel kevesebbet, százgrammonként 12-26 grammot tartalmaznak.

Szénhidráttartalmuk is változó: a sovány és a félzsíros sajtoké 0 és 8,5 százalék között van.

Tejcukor (laktóz)-érzékenységben szenvedőknek sem kell teljesen lemondaniuk a sajtról, az ementáli típusúak például gyakorlatilag laktózmentesek.

A kalcium mellett más ásványi anyagokban is gazdag

A sajtnak elsősorban kalciumtartalmát kell kiemelni (a csontritkulás megelőzésében nagy szerepe lehet), de jelentős mennyiségben tartalmaz foszfort, jódot, káliumot, magnéziumot, cinket és egyéb nyomelemeket is. A sajtban lévő vitaminok közül a B-vitamin, a karotin, az A-, E- és D-vitamin említendő.

Fontos, hogy a sajtok nátriumtartalma magas, különösen az ömlesztetteké (800-1300 mg/100 g), ezért magas vérnyomással küzdők válasszák inkább az alacsonyabb sótartalmúakat.

Minél zsírosabb egy sajt, annál ízesebb

A sajtok aromáját, ízét nagymértékben befolyásolja zsírtartalmuk. Azoknak a sajtoknak, amelyeknek a zsírtartalma eléri a 40-50 százalékot (Edami félzsíros, félkemény, kecskesajt, lágy, cheddar stb.) kedvezőbb az aromájuk, ízük. Ennek oka, hogy az érlelés során az aromaanyagok legfőképpen a zsírok bomlásából és átalakulásából keletkeznek.

A sajtok zsírtartalma változó, a többség százgrammonként 8,5-45 g zsírt tartalmaz. A szárazanyagban lévő zsírfokozat alapján kategorizálva vannak zsírdús (60%), zsíros (45-60%), félzsíros (25-45%), zsírszegény (10-20%) és sovány (10% alatt) fajtákra.

7-9 hónapos kortól már adhatunk sajtot a gyereknek

Amennyiben a családban nem ismert tejcukor-érzékenység, illetve tejfehérje-allergia, sajtokat 7-9 hónapos kortól tartalmazhat a gyermek étrendje (tejet viszont csak 1 éves kor felett adjunk). Első lépésben a gyakorlatilag laktózmentes fajták javasoltak, például az ementáli vagy a Pannónia.

Gyermekkortól kezdődően napi 3-4 egységnyi tejterméket ajánlatos fogyasztani, egy egységnek számít 3-5 dkg (két szelet) sajt, vagy egy kockasajt.

5-10 dkg a napi ajánlott sajtadag

Naponta 5-10 dkg-nál több sajt fogyasztására viszont nincs szükség. Még a lakto-vegetáriánusoknak sem javasolt naponta 10 dkg-nál több.

Terhes nők és kisgyermekes anyák lehetőleg a zsírszegényebb sajtok közül válasszanak. A jelenlegi ajánlások szerint a várandós és kisgyermekes anyáknak a liszteriózis nevű betegség veszélye miatt a penésszel érő sajtokat is kerülni kell. Megfelelő hőkezeléssel azonban az élelmiszerekben esetleg jelen levő kórokozók elpusztíthatók.

A sajt is okozhat függőséget

1981-ben Eli Hazum amerikai biológus és kutatótársai meglepve fedezték fel, hogy a tehéntej kis mennyiségben ugyan, de tartalmaz morfint. A morfin opiátszármazék, és komoly függőséget képes kialakítani. A vegyület a kodeinnel és egyéb opiátszármazékokkal együtt a tehén májában képződik.

Ám a tejtermékek iránti rajongást nem csak ezek a vegyületek váltják ki. Ugyancsak a nyolcvanas években fedezték fel, hogy a tejtermékekben található kazein fehérje többek között a szintén az opiátok közé tartozó kazomorfinra bomlik. A sajt a többi tejtermékhez képest kiemelkedően nagy mennyiségben tartalmaz kazeint.

Mi célt szolgálnak a tehéntejben és az emberi anyatejben is jelen lévő opiátvegyületek? A legvalószínűbb magyarázat szerint megnyugtatják a csecsemőt, és segítenek az anya-gyerek kapcsolat megerősítésében.

Érdemes egyszerre többféle sajtot beszerezni

Az eltérő ízvilág, aroma, zsírtartalom és sok esetben az ár miatt is érdemes kisebb mennyiségben, de többféle sajtot vásárolni. Ily módon változatosabb lesz étrendünk is.

Készíthetünk illatos, finom és értékes tápanyagtartalmú sajttálat magunknak vagy vendégeinknek. Franciaországban például a menük összeállításánál mindig szerepel sajttál, különböző fogások köreteként vagy előételként.

Forrás: AFP

A bor és a gyümölcsök savtartalmát ellensúlyozza a sajt

A különböző sajtok íze, illata kiegészíti, kiemeli a gyümölcsök, borok ízét, aromáját, növeli az élvezeti értéküket. Ezenkívül a sajtok képesek közömbösíteni a gyümölcsök és a borok savtartalmát, ezáltal elősegítve a gyomor optimális működését. Így az arra érzékeny embereknél nem alakul ki, illetve csökkenthető a borozás miatti "gyomorfájdalom", "gyomorégés".

A minőségi fehér- és vörösborokhoz félkemény sajtok illenek. A kemény sajtokat, például az ementálit, fehér és vörös, száraz asztali borok, pecsenyeborok mellé jó fogyasztani. A márványsajt mellé a kékfrankos, kadarka illik. A camembert-hez a cabernet és a burgundi lehet a megfelelő.

Fogyasztás előtt egy órával vegyük ki a hűtőből

A különböző sajtokat fogyasztás előtt egy órával vegyük ki a hűtőszekrényből, és tálalásig tartsuk szobahőmérsékleten, ekkor élvezhető a legjobban az ízük, aromájuk.

A Bibliában háromszor szerepelnek a sajtok

Már a bibliai időkben élő emberek étrendjében is szerepet kaptak a sajtok. Mózes ötödik könyve a tejtermékek közül a sajtot háromszor említi. A birka, kecske és marha tejét a levágott állatok gyomrában szállították, amelyben természetes oltóenzim-maradványok voltak. Véletlenül fedezhették fel ezt az élelmiszert, és valószínűleg többféle sajtot is ismertek. A legjelentősebb a juhsajt lehetett.

Nógrádi Katalin dietetikus