Most kell beadatni az első kullancs elleni oltást

Aki most megkezdi a kullancs elleni oltássorozatot, 95 százalék feletti védettséggel várhatja az első éhes kullancsok tavaszi feléledését. Az oltás a fertőzött állatok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladással szemben nyújt védelmet, a Lyme-kórral szemben nem.

"A magyar ember mindent az utolsó pillanatokig halogat, és ez igaz a védőoltásokra is. A kullancs terjesztette agyhártya- és agyvelőgyulladás elleni első védőoltásnak például most lenne itt az ideje, ehhez képest a lakosság nagy része először akkor szokott eszmélni, amikor az első tavaszi kirándulások során találkozik az élősködővel. Utána meg júliusban fokozott még az érdeklődés, amikor eszünkbe jut, hogy a gyerek táborozni megy. Pedig ilyenkor már késő, a védettség nem alakul ki időben" - mondja dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője.

A kullancsok télen nyugalmi állapotban vannak, feléledésük (és étvágyuk feltámadása) az első melegebb, 15-18 Celsius fok körüli hőmérsékletű tavaszi napokra tehető. "Ha az első oltást beadatjuk februárban, majd rá egy hónapra a következőt, az első kirándulásokra már 95 százalék feletti védettségünk lesz az élősködőkkel szemben" - magyarázza a főosztályvezető.

Az oltássorozat harmadik oltását 9-12 hónappal a második után kell beadatni, majd ezt követően már csak ötévente egy emlékeztető oltásra van szükség a védettséghez. Jelenleg itthon két cég kullancs elleni vakcinája kapható: egy drágább, három oltásból álló, és egy olcsóbb, négy vakcinából álló termék. A négyszeri oltás esetében a 95 százalék feletti védettség a harmadik adag vakcina beadása után két héttel alakul ki. Az oltások egy éves kor felett adathatók be.

Évente 70-80 magyar kap fertőzött kullancs által terjesztett agyhártyagyulladást

Az agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vírusokkal fertőzött kullancsok a legtöbbször tavasszal és nyár elején okoznak betegséget: ilyenkor ugyanis még nem vagyunk rájuk felkészülve, esetleg az oltás nyújtotta védettség még nem alakult ki.

A fertőzött kullancsok által okozott agyvelő- és agyhártyagyulladás évente körülbelül 70-80 magyart érint. "A számok azért csalókák egy kicsit, mert a fertőzött kullancs okozta agyhártyagyulladás az első hullámban csak nyári influenzaszerű tüneteket okoz. Ha ez elmúlik, és a vírus nem támadja meg az idegrendszert, nem alakul ki az agyhártya- és az agyvelőgyulladás, akkor a háziorvosok a kullancsfertőzést jellemzően nem jelentik" - magyarázza dr. Ócsai Lajos.

Évente 1800 Lyme-kóros esetet diagnosztizálnak

Míg az agyhártya- és agyvelőgyulladással szemben az oltás védelmet nyújt, a Lyme-kórral szemben nem. Ezt a betegséget hazánkban évente körülbelül 1800 embernél diagnosztizálják.

"A Lyme-kór ellen csak az segít, ha időben, az első 2-3 órában eltávolítjuk az élősködőt. A kullancs ugyanis az első órákban csak táplálkozik, szív. Utána viszont már időszakosan pihen is, és a fertőzést okozó vírusok ilyenkor jutnak át az úgynevezett szúrcsatornán át az áldozatba" - magyarázza a főosztályvezető. Azaz mindenképpen törekedjünk arra, hogy az állatot még addig eltávolítsuk, amíg legfeljebb lencseméretű, ne várjuk meg, hogy ennél nagyobbra, akár hüvelykujj-köröm nagyságúra hízzon.

A fertőzött kullancsok száma a közeljövőben nem fog csökkeni

A fertőzött kullancsok száma várhatóan a közeljövőben magától nem csökken, az Európai Unióban pedig a szervezett irtásra nincs állami támogatás. Nem mintha más tagállamokban nem lenne jelen a probléma: Ausztria, Dél-Németország, Észak-Olaszország erdői még inkább fertőzöttek.

"A megbetegedések száma arrafelé mégis alacsonyabb, mert az államok kezdetektől az egyéni védekezésre helyezték a hangsúlyt, így a lakosság átoltottsága is magasabb, mint nálunk" - magyarázza dr. Ócsai Lajos. Az pedig, hogy a kullancsok fertőzöttsége beavatkozás nélkül egyszer csak csökkenni kezd, hiú ábránd: a fertőzött nőstények ugyanis képesek a fertőző vírusokat utódaiknak továbbadni, ráadásul egy jóllakott nőstény 3-5 ezer petét is lerak élete során.