Ryan Brindle és Sarah Conkllin, a Pennsylvania állambeli Allegheny Egyetem kutatói azt találták, hogy egy stresszt okozó feladat után azoknak, aki legalább 45 percet aludtak napközben, gyorsabban állt helyre a vérnyomása, mint azoknak, akik nem aludtak. Az eredményeket az International Journal of Behavioral Medicine című szaklapban közölték.
Ötven évvel ezelőtt két órával többet aludtak az emberek
A hosszú munkaidő, a váltott műszak, a fokozódó szorongás és a késő éjszakai internetezés és televíziózás nyomot hagytak a modern társadalomban élők éjszakai alvási szokásain. Ma jóval kevesebbet alszunk, mint nagyszüleink nemzedéke: az éjszakai alvás átlagos időtartama csaknem 2 órával rövidebb, mint 50 évvel ezelőtt.
Több korábbi kutatás is arra utal, hogy a megrövidült alvásidőnek hosszú távú egészségkárosító hatása lehet, például növelheti a magas vérnyomás és különböző szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A napközbeni alvás segít kordában tartani a vérnyomást
Brindle és Conklin 85 egészséges egyetemi hallgatót osztott két csoportra: az egyik csoport tagjainak napközben 60 perc állt rendelkezésére, hogy a laboratóriumban aldujon, a másik csoport tagjai nem aludtak napközben. A résztvevőknek az alvásuk minőségére vonatkozó kérdőívet is ki kellett tölteni, majd fejben el kellett végezniük egy bonyolult kivonást.
A kísérlet ideje alatt (beleértve az alvásidőt is) a kutatók rendszeres időközönként megmérték a diákok vérnyomását és pulzusát. Bár a vérnyomás és a pulzus mindkét csoportban emelkedett a stresszel járó feladat során, a feladat utáni pihenő fázisban azokban, akik napközben aludtak egyet, szignifikánsan alacsonyabb vérnyomás-értékeket mértek, mint azokban, akik nem. Ez azt mutatja, hogy a nappali 45-60 perces alvás elősegíti a stressz miatt emelkedett vérnyomás normalizálódását.
A kutatók szerint érdemes megvizsgálni a napközbeni alvás alkalmazható-e egészségvédő hatását szív- és érrendszeri betegségben szenvedő, vagy alvászavarokkal küzdő emberekben is.