Miből látszik, hogy idős hozzátartozónk Alzheimer-kóros?

Az Alzheimer-kór nem megelőzhető, és egyelőre kialakulásának okairól is keveset tud az orvostudomány. A korai diagnózisnak nagy jelentősége van, mert minél előbb kezdik meg a kezelést, annál jobban lassítható a betegség előrehaladása.

Az Alzheimer-kór a szellemi képességek hanyatlásával járó krónikus, lassan előrehaladó betegség. A tünetek általában 65 év felett jelentkeznek, és az életkorral egyre nő kialakulásának valószínűsége. A 65 évesek 1-5 százaléka érintett, 80 éves kor után ez az arány már eléri a 20 százalékot. Becslések szerint ma Magyarországon több mint százezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él.

Hátterében genetikai hajlam és környezeti hatások állnak

Összefoglalóan időskori szellemi hanyatlásnak, szaknyelven demenciának nevezik az intellektuális képességek és az emlékezeti teljesítmény csökkenésével járó betegségeket. Az Alzheimer-kór ezen állapotok közül a leggyakoribb, a demenciák több mint feléért felelős.

Az agy több területe végzi a memóriával és a tanulással kapcsolatos feladatokat. Alzheimer-kór esetén az egyik ilyen területen (az ún. hippocampusban), valamint az ehhez kapcsolódó agykérgi területeken kóros fehérjelerakódások (plakkok) jönnek létre. A lerakódások módosítják az agy kémiai jelátvivő anyagainak (elsősorban az acetilkolinnak) a mennyiségét, emiatt az idegsejtek közötti kommunikáció romlik, végül az érintett idegsejtek elhalnak. Ez vezet az Alzheimer-kórra jellemző tünetek kialakulásához.

A folyamat pontos oka nem ismert, valószínűleg több környezeti hatás (például gyulladás, vírusfertőzés vagy sérülés) együttesen váltja ki a betegséget az arra genetikailag hajlamos embereknél.

Minél korábban ismerik fel, annál több a lehetőség a tünetek enyhítésére

A betegségre lappangó kezdet, majd a panaszok lassú, folyamatos súlyosbodása jellemző. A korai tünetek a normális öregkori jelenségekhez hasonlók, egyszerű feledékenységnek tűnhetnek. A folyamat előrehaladásával a memóriacsökkenésen kívül megjelennek a gondolkodás, az ítélőképesség, a számolás, az olvasás, illetve a problémamegoldás nehézségei is. A térbeli és időbeli tájékozódás, valamint a beszédképesség romlása is előfordul.

A szellemi képességek romlását érzelmi, hangulati változások kísérhetik, a betegséghez gyakran depresszió társul. Később a hanyatlás a személyiséget és a viselkedést is érinti, végül mozgászavar alakulhat ki. A beteg önellátó képessége romlik, így egyre inkább támogatásra, ápolásra szorul. A rosszabbodás mértéke és üteme egyénenként változó, a folyamat 6-tól akár 20 évig is eltarthat.

A gyanút keltő tünetek jelentkezésekor végzett ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálattal, pszichológiai tesztekkel és belgyógyászati kivizsgálással lehet igazolni a betegség fennállását. Ki kell zárni a szellemi hanyatlás egyéb okait, mint például az agyi erek elmeszesedését, daganatot, gyulladásos folyamatokat, pajzsmirigybetegségeket, sérüléseket.

Az Alzheimer-kór korai felismerésének nagy jelentősége van, mert számos szer áll rendelkezésre a tünetek enyhítésére, és minél előbb kezdik meg a kezelést, annál jobb eredményt lehet ezekkel elérni. A korai felismerés időt és lehetőséget nyújt a betegnek, illetve környezetének a szellemi hanyatlás miatt szükségessé váló életmódbeli változtatások kialakítására is.

Nem gyógyítható, de a a kór előrehaladása gyógyszerrel lassítható

Az Alzheimer-kór megelőzésére egyelőre nincs lehetőség. A szív és az érrendszer egészségének megőrzése - például a normális vérnyomás és koleszterinszint fenntartása - segít csökkenteni az ér eredetű agyi károsodások kockázatát. Ezzel biztosan elkerülhető az Alzheimer-kór okozta tünetek további rosszabbodása, de egyes kutatók azt feltételezik, hogy a fenti óvintézkedések magának az Alzheimer-kór kialakulásának az esélyét is csökkentik.

Ha már kialakult a betegség, gyógyszeres kezelésre van szükség. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek nem szüntetik meg a betegséget, azonban enyhítik a tüneteket, és lassítják a folyamat előrehaladását. Reális célkitűzés a kezelés során javítani a beteg életminőségét, megkönnyíteni a hétköznapi élet feladatainak elvégzését, és elősegíteni a még meglévő szellemi képességek kihasználását. Már léteznek az agyi jelátvitelt serkentő, anyagcserét és keringést javító, valamint olyan gyulladáscsökkentő hatóanyagok is, amelyek hasznosak a betegség tüneti kezelésében.

Megfelelő táplálkozással, alternatív terápiákkal javítható a beteg életminősége

A betegség előrehaladásával bizonyos életmódbeli változtatások is szükségessé válhatnak. A rendszeres orvosi ellenőrzés és gyógyszeres kezelés mellett fontos szerepe van a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a naponta végzett tornagyakorlatoknak, valamint a pihenésnek. Nagyon lényeges olyan mindennapi életritmus kialakítása, amelyben helye van a rendszeresen és örömmel végzett, hasznos tevékenységeknek.

A beteg közérzetének, életminőségének javítására különböző alternatív terápiás megközelítések is ismertek, mint a zene- és művészeti terápia, illetve növényi kivonatok és egyéb étrendkiegészítők alkalmazása. Az ilyen betegségben szenvedőket és környezetüket tömörítő betegklubok, civil szervezetek a beteg gondozását, ápolását végző hozzátartozóknak is segítséget és lelki támogatást nyújthatnak.

Állandó, intenzív kutatások folynak a kóros fehérjelerakódást gátló, illetve az idegsejtek túlélését növelő szerek kifejlesztésére, amelyek áttörést jelentenének az Alzheimer-kór gyógyításában. Újabban úgy tűnik, hogy a génterápiás és az őssejt-kutatások eredményei is bíztató alternatívát jelenthetnek majd a jövőben a betegség kezelésében. A betegség kialakulásának tudományos vizsgálata fényt deríthet a kiváltó okokra és a kockázatnövelő tényezőkre, ezek ismeretében pedig lehetőség nyílik majd a megelőzésre is.