Most figyeljünk nagyon a kullancsokra!

A hőmérséklet emelkedésével megkezdődött a kullancsok szaporodása is. Az általuk terjesztett betegségek nagyobb része tavasszal és nyár elején lép fel, amikor még nem figyelünk rájuk igazán. A kullancsok elleni legjobb védekezés, ha minden séta után átvizsgáljuk magunkat, és minél rövidebb időn belül eltávolítjuk a parazitát.

"Amikor a hőmérő higanyszála 7-8 Celsius-fok fölé kúszik, a kullancsok is aktívabbá válnak, 10-15 Celsius-fokban pedig már szaporodni kezdenek" - mondja dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékének munkatársa.

Az aktivizálódott kullancsokkal nemcsak a természetben találkozhatunk: bárhol, ahol potenciális gazdaállatok élnek, kullancs is előfordul. "Például a Margitszigeten, ahol sok a sün, a nyest, az énekesmadár és a gyík, a közönséges kullancs is jelen van. A városokban az úgynevezett zavart vagy átmeneti élőhelyeken is előfordulhatnak, például felhagyott építkezéseken. Egy elhagyott mezőgazdasági területen magasabb lehet a kullancskoncentráció, mint az erdőben. Továbbá kertes háznál is elszaporodhat, ha vannak potenciális gerinces gazdaállatok, például pockok, egerek vagy énekesmadarak" - mondja biológus.

Földvári szerint a legfontosabb, hogy séta, kirándulás után mindig nézzük át magunkat, és ha kullancsot találunk, még aznap távolítsuk el (az eltávolítás módjáról lásd keretes írásunkat).

Mennyire fertőzöttek a hazai kullancsok?

A kullancsok számos kórokozóval lehetnek fertőzöttek, de az emberre veszélyesek közül a kullancs-encephalitis vírus és a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumok emelendők ki.

"A kullancs-encephalitis vírus nagyon ritka a kullancsokban, körülbelül ezer kullancs közül egyben található. Ez ellen a vírus ellen létezik védőoltás" - mondja Földvári.

A vírus fertőző agyvelő- és agyhártyagyulladást okozhat, amiben évente 70-80 magyar betegszik meg. Statisztikák szerint a legtöbb megbetegedés tavasszal és nyár elején történik, amikor még nem vagyunk rá felkészülve, hogy találkozhatunk kullancsokkal.

A megbetegedések száma is csalóka, mert a fertőzött kullancsok okozta agyhártyagyulladás az első hullámban csak influenzaszerű tüneteket okoz. Ha ez elmúlik, és a vírus nem támadja meg az idegrendszert, nem alakul ki az agyhártya- és az agyvelőgyulladás, és a háziorvosok jellemzően nem jelentik a kullancsfertőzést a tisztiorvosi szolgálat felé.

"A Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumokkal való fertőzöttség már sokkal gyakoribb a kullancsok körében: adott helyen akár a populáció 40-50 százalékában is megtalálható lehet a baktérium DNS-e. Egy fertőzött kullanccsal való találkozás azonban még nem jelenti azt, hogy fertőzöttekké válunk, hiszen ez egyrészt függ a kórokozó fertőző képességétől, másrészt sok múlik saját immunrendszerünkön is" - mondja Földvári.

A Lyme-kór fő tünete a vándorló bőrpír

A Lyme-kór lefolyását tekintve kevésbé veszélyes betegség, mint a kullancs-encephalitis vírus okozta agyvelő- és agyhártyagyulladás. A fertőzés szövődményei azonban fájdalmasak lehetnek - leginkább ugyanis ízületeinket támadja meg a baktérium. Ezért ennél a kórokozónál is nagyon fontos az időben történő felismerés, és a szükséges antibiotikum-kezelés megkezdése. A Lyme-kór elleni emberi oltás egyelőre nem létezik.

"A Lyme-kórt gyakran félrediagnosztizálják. Leglátványosabb tünete a vándorló bőrpír. A bőrpír a néhány centiméterestől a fél-egy méteresig terjedhet, és az is előfordulhat, hogy egyik végtagról a másikra vándorol. A legrosszabb, amit tehetünk ilyenkor, ha a piros foltot gyulladásgátló, például szteroidos kenőccsel kezdjük kenegetni, hiszen ezzel a foltot lehet, hogy eltüntetjük, de a baktériumok közben a bőr alól az ízületekbe vándorolnak - magyarázza a biológus. Így viszont csak nehezen felismerhető e betegség.

Forrás: AFP

A kutyára is veszélyesek a kullancsok

Szintén a kullancsok terjesztik a Babesia canis nevű kórokozót, amely embereket nem betegít meg, de a kutyákra nézve veszélyes.

Az egysejtű ugyanis a házikedvencbe bejutva pusztítja vörösvérsejtjeiket, amit a vizelet elszíneződése jelez. A kór további tünete a bágyadtság, a levertség és a láz.

A babéziózis esetében is fontos az időben elkezdett gyógykezelés, ha ugyanis a kórt félrediagnosztizálják, krónikus tüneteket okozhat. "Az egysejtűt a kullancsok 20-30 százaléka hordozhatja, ezért érdemes felkészülni rá: kullancsnyakörvvel és egyéb szerekkel megelőzhetjük kutyánknál a fertőzést" - tanácsolja kutató.

Hogyan távolítsunk el kullancsot?

Az első és legfontosabb, hogy minél hamarabb szabaduljunk meg a parazitától, lehetőleg még a csípés napján, amikor körömmel még általában könnyű kitépni. A kitépett állatot körmünkkel összenyomhatjuk, majd mossunk kezet.

Ha bennmarad az állat szájszerve, néhány napon belül magától kilökődik. Sokkal veszélyesebb a kullancs testének felszakadása, mivel így a fertőzött vérszívó béltartalma a seben keresztül jó eséllyel véráramunkba jut. Ezért ne szurkáljuk tűvel, csipesszel, a legrosszabb pedig amit tehetünk, hogy a parazitát bekenve, benyálazva, tekergetni kezdjük. Az ingerlés okozta stressz ugyanis a kórokozók esetleges visszaöklendezésére készteti a kullancsot, így nagyobb eséllyel fertőződhetünk meg az általa terjesztett kórokozókkal.

A csípés után néhány hétig figyeljük szervezetünket. A Lyme-kórt a néhány centiméterestől az akár méteresig terjedő vándorló bőrpír jelzi, a kullancs-enchephalitis vírus okozta fertőzés pedig nyári influenza képében jelentkezhet: fejfájással, lázzal, a nyirokcsomó megduzzadásával, esetleg torokgyulladással.