Az Archives of Pediatric and Adolescent Medicine gyermekgyógyászati szaklap áprilisi számában megjelent cikk megerősíti korábbi kutatások eredményeit, amelyek már kimutattak kapcsolatot a lelki egészség és a különböző médiatartalmak használata között. Brian A. Primack gyermekorvos és munkatársai azonban első ízben vizsgálták a médiahasználatot az úgynevezett pillanatnyi ökológiai mérés módszerével, amellyel a hagyományos kérdőíveknél megbízhatóbban, valós időben követhető a kísérleti személyek viselkedése.
A vizsgálatban 106 tizenéves vett részt, akik közül 46-nál diagnosztizáltak súlyos (major) depressziót. A résztvevőket öt egymást követő hétvégén összesen 60-szor hívták fel mobiltelefonjukon, és megkérdezték őket, használják-e éppen a következők valamelyikét: televízió vagy film, zene, videójáték, internet, illetve nyomtatott tartalmak (újság, magazin vagy könyv).
A sok zenét hallgató tizenévesek között az átlagnál több a depressziós
A kutatók azt találták, hogy a legtöbb populáris zenét hallgató résztvevők több mint nyolcszor nagyobb eséllyel voltak depressziósak, mint a legkevesebb zenét hallgatók. Ugyanakkor azok, akik a legtöbbet olvastak, tizedakkora eséllyel voltak depressziósak, mint a legkevesebbet olvasók. A többi média használata és a depresszió közt nem mutattak ki összefüggést.
A kutatók szerint egyelőre nem világos, hogy a gyakori zenehallgatás, illetve a kevés olvasás és a depresszió között van-e ok-okozati kapcsolat, és ha igen, milyen irányú, ám úgy vélik, hogy eredményeik segíthetnek a klinikusoknak és a szülőknek felismerni a kapcsolatot a médiahasználat és a depresszió között. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az olvasás az USA-ban egyre kevésbé népszerű, miközben az összes többi vizsgált média használata terjedőben van.
A klinikai depresszió gyakran alakul ki serdülőkorban: a becslések szerint minden 12. tinédzsert érint.