Puneet Arora és David W. Polson, a salfordi Hope Kórház orvosai a The Obstetrician & Gynaecologist című nőgyógyászati szaklapban közölték összefoglalójukat.
Minden századik nő petefészekműködése 40 éves kor előtt leáll
A körülbelül minden századik nőt érintő korai menopauza azt jelenti, hogy a petefészkek működése 40 éves kor előtt leáll. Kialakulásában szerepet játszhat a korábbi sugár- és kemoterápia, ezért - a rákbeteg gyermekek és fiatal nők egyre jobb gyógyulási esélyeinek köszönhetően - a jövőben várhatóan nőni fog a gyakorisága.
Korábbi vizsgálatokban azt találták, hogy a gyermekkori rákbetegséget túlélő nők 8%-ában előfordul a nem orvosi beavatkozás miatti korai menopauza, ám azok körében, akik sugárterápiát és kemoterápiás (úgynevezett alkiláló) szereket is kaptak, ez az arány már 30-40 százalék.
A korai menopauza okát egyelőre nem ismerik pontosan. Az állapot általában tartós, ám az érintett nők 5-10 százalékában a petefészek aktivitása és a termékenység visszatérhet. A korai menopauza fő tünetei a rendszertelen menstruációs ciklus, a hőhullámokat okozó ösztrogénhiány, az éjszakai izzadás és a libidócsökkenés.
A korai menopauzával küzdők kezelésének fő részei a tanácsadás és a pszichológiai támogatás, az ösztrogénhiány tüneteinek kezelése, valamint - szükség esetén - a meddőség kezelése.
Korai menopauza esetén számos betegségnek fokozott a kockázata
A szerzők kiemelik, hogy a korai menopauza megállapításakor mindenekelőtt segíteni kell a nőnek tudomásul venni a diagnózist. A klinikus szerepe, hogy tájékoztatást adjon a petefészek-elégtelenség okáról, a kilátásokról és az elérhető kezelési lehetőségekről. Ha egy korai menopauzával diagnosztizált nő gyermeket szeretne, általában három lehetősége van: az örökbefogadás, illetve a petesejt- vagy embrió-beültetés.
A meddőség mellett a korai menopauzában szenvedő fiatal nőkben fokozott a kockázata a csontritkulásnak, a szívkoszorúér-betegségnek, a szív- és érrendszeri problémáknak és a depressziónak. A hormonpótló terápia segíthet ezek megelőzésében, az ösztrogénnek ugyanis jótékony hatása van a szív- és érrendszer egészségére és a csontsűrűségre.
A csontritkulás azonban nem csak hormonpótló terápiával előzhető meg: segíthet a rendszeres testmozgás, a kalciumban gazdag étrend, a D-vitamin szedése, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése - írják a szerzők.