Ma Magyarországon a gyerekek egyharmadánál előbb vagy utóbb jelentkeznek allergiás reakciók. A várandósság alatt, illetve a csecsemő életének első félévében sokat tehetünk érte, hogy a gyermeknél ne alakuljon ki később allergiás reakció. Ha azonban a gondos megelőzés ellenére mégis jelentkeznek a tünetek, figyeljünk rá, hogy emésztőrendszere, bélflórája rendben legyen, még akkor is, ha nem étel-, hanem pollenallergiát tapasztalunk nála. (Az allergia megelőzéséről bővebben ebben a cikkünkben olvashat >> )
Ha kiborul a vödör...
"Az allergiás betegséget az úgynevezett vödör-teóriával szoktuk leírni. Ha a vödörbe beleteszünk például egy adag stresszt, tejfehérjét, pollent, mindenféle adalékanyagokat, elképzelhető, hogy kiborul, megjelennek a tünetek. De ha kivesszük belőle például a stresszt vagy a tejfehérjét, már nem borul ki, annak ellenére, hogy elképzelhető, hogy a pollenmennyiség ugyanannyi, mint az előző évben" - mondja Vadai Mónika természetgyógyász, orvosi gyógynövényszakértő.
Mivel az allergia alapvetően a szervezet gyulladásos folyamata, Vadai Mónika azt javasolja, hogy a betegnek érdemes minél több természetes eredetű többszörösen telítetlen zsírsavat fogyasztania, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, szemben a telített zsírsavakkal, amelyek viszont felerősítik a gyulladásokat.
Egészséges telítetlen zsírsavak találhatók az olívaolajban, lenmagolajban, a halakban (különösen a zsíros tengeri halakban: lazacban, szardíniában, makrélában), a magvakban, telített zsírsav pedig a húsban vagy a tejtermékekben fordul elő nagyobb mennyiségben.
"A már kialakult allergiás tünetek gyógyszeres kezelésének rosszabb a híre, mint a szerek valós mellékhatása. Sok szülőnek van például szteroidfóbiája, pedig ha az ekcémás, gyulladt bőrt vagy az allergiás asztmát nem kezeljük, az elváltozás később visszafordíthatatlanná is válhat. A régebbi szteroidos készítményeknek valóban sok mellékhatásuk volt, de a maiakra ez már nem igaz, ha a kezelés megfelelő szerrel, szakorvos javaslatára és ellenőrzése mellett zajlik " - mondja dr. Réthy Lajos, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet allergia-megelőzéssel foglalkozó főorvosa.
Az immunterápiát az egészségbiztosító itthon nem támogatja
Nyugat-Európa mellett már Csehországban, Szlovákiában is 20-30 éve elfogadott, szélesebb körben alkalmazott allergiakezelési mód az Allergén ImmunTerápia (AIT). Nálunk viszont az egészségbiztosító csak a méh- és darázscsípés elleni kezelést támogatja, a milliókat érintő virágpor- (fák, füvek, parlagfű stb.) és poratka-allergia elleni terápiát nem.
Az allergén immunterápia lényege, hogy a szervezetet fokozatosan emelkedő adagban hozzászoktatja az allergiát kiváltó anyaghoz, injekcióval vagy szájon át adható, tehát otthon is alkalmazható készítmény formájában.
Például, ha valaki parlagfűszezon előtt két hónappal, legkésőbb június közepén elkezdi szoktatni magát az allergénhez, tünetei már az első kritikus időszakban (augusztus-szeptember) enyhülhetnek, akár meg is szűnhetnek. Tartósabb, hosszú távú (10-12 éves) gyógyszerek nélküli tünetmentesség eléréséhez a kezelést 3 egymást követő szezonon keresztül érdemes folytatni. A terápia a tapasztalatok szerint sokszor azt is megakadályozhatja, hogy például a szénanátha mellett asztma is kialakuljon, illetve hogy a betegek újabb anyagra legyenek allergiásak.
Bár a terápia nem támogatott, költsége csökkenő trendet mutat: jelenleg havi 8000 forint körüli összegért már elérhető, és pollenallergiákban évente kb. 4-6 hónapig kell alkalmazni.
Aktuális pollennaptár Késő tavasszal a legtöbb betegnél a gyertyán, a bükk, a nyír, a fenyőfélék és a kőris pollenjei okoznak kellemetlen tüneteket. Nyár elején a nyír, a platán, a pázsitfűfélék, az angolperje és a lándzsás útifű váltanak ki leggyakrabban allergiás reakciót. Pollennaptár >> |