A St. Louis-i Washington Egyetem orvosi karának kutatói középkorú emberek három, 24-24 főből álló csoportjának maghőmérsékletét hasonlították össze. Az első csoport tagjai legalább hat éve kalóriaszegény (napi 1780 kilokalóriát, ugyanakkor elegendő vitamint és tápanyagot tartalmazó) étrenden, a második és harmadik csoport tagjai hagyományos nyugati (napi 2300, illetve 2800 kilokalóriát tartalmazó) étrenden éltek, ám a második csoport ülő életmódot folytatott, a harmadik csoport viszont rendszeresen edzett. A kalóriaszegény étrendű és a rendszeresen edző csoport tagjai lényegesen soványabbak voltak a hagyományos életmódú és étrendű csoport tagjainál.
A maghőmérséklet a szervezet belsejében mérhető hőmérsékletet jelenti. Bár általában a 37,7 Celsius-fokos maghőmérsékletet tartják ideálisnak - vagyis amelyen valamennyi testi funkció maximális hatékonysággal működik -, a valóságban ez az érték 35,6 és 37,8 Celsius-fok között mozog. Ebben a vizsgálatban a maghőmérséklet mérésére lenyelhető, telemetriás kapszulákat használtak, amelyek percenként rögzítették a mért értékeket.
A kalóriaszegény étrendtől 0,2 Celsius fokkal csökken a maghőmérséklet
A kutatók azt találták, hogy a kalóriaszegény étrenden élőknek átlagosan körülbelül 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb volt a maghőmérséklete a másik két csoport tagjaiénál, ami csekély különbségnek tűnik, de élettani szempontból nem elhanyagolható. Az eredmények alapján az alacsonyabb maghőmérséklet egyértelműen a kalóriabevitellel, és nem a testalkattal függött össze, hiszen a mozgásszegény életmódúak és a rendszeresen mozgó csoport náluk jóval soványabb tagjai között nem volt e tekintetben különbség.
Korábban hasonló mértékű testhőmérséklet-csökkenést mutattak ki kalóriaszegény táppal etetett egerekben, patkányokban és majmokban is. A rágcsálók esetében a kevesebb kalóriát fogyasztó állatok lényegesen tovább éltek, mint a hagyományos tápot kapó, ugyanabból az alomból származó testvéreik.
Több vizsgálat is arra utal, hogy a kalóriabevitel bizonyos mértékű csökkentése számos élőlénynek hasznára van, sőt, egyszerű szervezetekben akár két-háromszorosára is megnövelheti az élettartamot.
Az állatkísérletekből az is kiderült, hogy nem mindegy, hogyan érjük el a testhőmérséklet- csökkenést: az egyszerű hűtés - például ha az állatokat rendszeresen hideg vízben úsztatják - nem elegendő az élettartam meghosszabbításához.