Védjük ereinket, szívünket spárgával!

Itthon a spárga még mindig nem tartozik az elterjedt zöldségek közé, pedig aki lelkes rajongója, az a zöldségek királyának tartja. Gyorsan elkészíthető, finom, ízletes aromájú növény, energiát nem adó tápanyagokban kiemelkedően gazdag.

A spárga legfőbb értéke zsenge hajtása, amelyet sípnak neveznek. Színe alapján a spárga lehet fehér, zöld és lila. A talajtakarásos, ún. bakhátas termesztésből származó növények sípjai fehérek, legfeljebb a hegyük lehet lilás, a sík területen termesztett fajtáké zöldek, mert napfény éri őket. A fehér spárgát a föld alól szüretelik, a zöldet pedig a földfelszínről. A zöld spárga íze erőteljesebb, mint a fehéré. A lila spárga ritka, íze a fehér és a zöld keveréke.

Vizelethajtásra, a hajszálerek erősítésére, a koleszterinszint csökkentésére

A régmúlt időkben gyökerét a fájó fogra tették, vagy porrá törve szórták a fog üregébe, de a megtört spárgát olajjal keverve méhcsípés ellen is használták. Borban megfőzve egykor vesekőhajtásra is alkalmazták, ma már azonban köszvényes és veseköves betegeknek, illetve ezekre hajlamosaknak nagy mennyiségű fogyasztását nem javasolják. Kis mennyiségben biztosan nem idézi elő a köszvényes gyulladás fellángolását, az ebben szerepet játszó purinból ugyanis nem tartalmaz nagy mennyiséget (25 mg/100 g).

Manapság gyógyító céllal elsősorban vizelethajtásra használják, magas káliumtartalmának köszönhetően. Jó hatású köhögésre is, valamint enyhén hashajtó hatású is. Kedvezően hat a belső elválasztású (endokrin) mirigyek működésére, például a hasnyálmirigyre.

A zöld spárga rendszeres fogyasztásával - rutin nevű vegyületének köszönhetően - erősíthetjük a hajszálereinket, csökkenthetjük a vérzékenységi tüneteket, a visszeres panaszokat, lassíthatjuk az érszűkület kialakulását. A spárga továbbá csökkenti a vér LDL- ("rossz") koleszterinjének szintjét, ily módon is mérsékelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A népi hiedelem a spárga hajtását vágykeltőnek tartja.

A világhálón több forrás méltatja a spárgát rákmegelőző hatása miatt is, ez azonban tudományosan nem bizonyított. Természetesen, mint minden zöldségben, így a spárgában is találhatók vitaminok, ásványi anyagok, rostok és egyéb egészségvédő növényi vegyületek, amelyek hozzájárulnak a daganatos betegségek kockázatának csökkentéséhez.

Bizonyára sokan tapasztalták, hogy a spárga megváltoztatja a vizelet színét és szagát. A kellemetlen szagot egy kénvegyület, a metil-merkaptán okozza. A vegyület lebontásához szükséges enzim génjével azonban csak a lakosság körülbelül 22 százaléka rendelkezik, ezért az erős szagot nem mindenki érzékeli.

Ideális fogyókúrához

A spárga energiatartalma alacsony, 17 kcal/100 g. Fehérje-, zsír- és szénhidráttartalma is alacsony, a kis fehérjetartalom azonban értékes aminosavakból áll. Ásványi anyagai közül említést érdemel a kalcium, a foszfor, a vas, a cink és a kálium.

A vitaminok közül legtöbbet a B-vitamin csoport tagjaiból (B1- és B2-vitamin, folsav, pantoténsav) és E-vitaminból tartalmaz. A zöld spárgában több klorofill, C-vitamin és karotin van, mint a fehérben, ezen kívül a rutin nevű érfalvédő vegyület is ebben a fajtában található. A spárga szára magas élelmirost-tartalma (3,25 g/100 g) miatt a székrekedés kezelésére és megelőzésére is hatásos.

Zsiradékszegényen elkészítve cukorbetegek és fogyókúrázók is rendszeresen fogyaszthatják. Alacsony nátriumtartalma (20 mg/100 g) miatt sószegény diétába is betervezhető.

Forrás: AFP

Különbözőképpen kell a zöld és a fehér spárgát elkészíteni

Ha nem konzervként, hanem frissen akarunk spárgát vásárolni, ezt április elejétől június végéig tehetjük meg. Ilyenkor mindig nézzük meg alaposan a végét, hogy ne legyen fás, kiszáradt vagy barna foltos. A friss zöldség vágott felülete csillog, és könnyen eltörhető. Ha azonban nem törik, csak hajlik, akkor nem friss.

Egyszerre csak annyit vegyünk, amennyit felhasználunk, ugyanis hűtőszekrényben, nedves ruhába csavarva csak maximum három napig tárolható.

A zöld spárga főzési ideje 10-15 perc. Meghámozni nem kell, csak a fás végeit levágni. Dobjuk lobogó sós vízbe, majd kisebb lángra véve, úgy, hogy a víz csak gyöngyözzön, főzzük puhára. Egy késsel ellenőrizzük, hogy megpuhult-e már, és ügyeljünk rá, hogy ne főjön túl, a túlfőzött spárga ugyanis vizes, aromátlan és szálkás.

A fehér spárga főzési ideje kicsit hosszabb, 15-20 perc. A fás végét törjük le, ne késsel vágjuk. A sípokat a fejtől lefelé haladva vékonyan hámozzuk meg, és hét-nyolcat összekötve enyhén sós-cukros vízben főzzük puhára. Ha kész, azonnal hűtsük le, és szárítsuk meg konyharuhán.

A spárgából sokféle étel készíthető: leves, főzelék, de salátába, vagy köretként is kiváló. Például megsüthetjük besameles-sajtos mártással leöntve, de húsos, rakott ételhez is felhasználhatjuk. Tálalhatjuk sült húsok mellé mártásos köretként, vagy tésztasaláták alkotórészeként, de grillezhetjük is.

Már a görögök is gyógyítottak vele

Hippokratész idején még csak gyógyító hatása miatt fogyasztották, ételként a spárga ritkán került az asztalra. Időszámításunk előtt 200 körül azonban a rómaiak már ételt is készítettek belőle. Ázsiában 1525-ben említik először spárgafű néven, és valószínűleg innen került Európába. Franciaországban XIV. Lajos király idejében terjedt el. Magyarországon az 1600-as évek második felében jelent meg, termesztése a XIX. században, Légrády Károly tanulmányai nyomán kezdődött meg.