A mágnes segíthet a stroke és az infarktus megelőzésében

Az erős mágneses tér jelentősen csökkenti - mesterséges körülmények között - az áramló vér viszkozitását, gyorsítva az áramlást - tette közzé két amerikai fizikus. A kutatók szerint, ha ezt a hatást hús-vér betegek vénáiban és artériáiban is sikerül elérni, akkor a mágneses kezelést a jövőben a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként vagy akár alternatívájaként lehet használni a szívinfarktus és a stroke megelőzésére.

A fejlett országok vezető halálokai, a stroke és a szívinfarktus hátterében gyakran a vér fokozott viszkozitása (belső súrlódása) áll. A viszkózusabb, kevésbé folyékony vér károsítja a vérereket, és fokozza a zsírlerakódások kockázatát az érfalon, amely stroke-hoz és szívinfarktushoz vezethet.

Rongjia Tao, a Philadelphiai Temple Egyetem fizikusa és munkatársai a Physical Review E. című szaklapban rövidesen megjelenő kísérletükben a mágneses térnek a viszkozitásra gyakorolt hatását vizsgálták. A kísérlet során a vért egy viszkozitásmérő csőben áramoltatták. A cső körül kb. 1,3 tesla erejű mágneses teret hoztak létre. A berendezést úgy állították össze, hogy a vér áramlási iránya egybeessen a mágneses mező erővonalaival.

A kutatók azt találták, hogy a mágneses tér hatására már 1 perc alatt 20-30 százalékkal csökkent a vér viszkozitása. Az elektromágnes kikapcsolása után a viszkozitás kb. 2 óra alatt ismét az eredeti értékére nőtt, de egy újbóli mágnesezéssel ismét csökkenthető volt.

A vastartalmú vörösvérsejtekre hat a mágnes

A kutatók magyarázata szerint a hatás annak köszönhető, hogy a nagy mennyiségű vastartalmú fehérjét (hemoglobint) tartalmazó vörösvértestek a mágneses tér hatására rövid láncokba rendeződnek, ami csökkenti a vér belső súrlódását.

A módszer klinikai alkalmazásának az egyik legfőbb akadálya, hogy a vér áramlási irányának egybe kell esnie a mágneses mező erővonalaival. Az egész testet érő kezelés esetén ezt nem lehetne megvalósítani, hiszen a vérerek különböző irányba futnak. Tao szerint azonban a mágneses teret helyileg is lehetne alkalmazni, például a kar vagy a láb egy-egy nagyobb artériája esetében.

A kutatók azt remélik, hogy a módszer finomításával lehetővé válhat a klinikai alkalmazás is, és a mágneses kezelés ismételt alkalmazásával a vér viszkozitását tartósan alacsony értéken lehet tartani.

A vér viszkozitásának csökkentésére jelenleg a legelterjedtebb módszer az aspirin-kezelés, ami egyes betegekben mellékhatásként a gyomornyálkahártya vérzését, fekélyek kialakulását idézheti elő. Ezzel szemben az erős (1-3 tesla) mágneseknek, amelyeket már régóta használnak a klinikai gyakorlatban a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) során, a rendelkezésre álló adatok szerint nincsenek káros hatásaik a szervezetre.