Napi húsz perces agytorna intelligenciánk fejlesztésére

Ha szeretnénk fejleszteni intelligenciánkat és problémamegoldó képességünket, érdemes minden nap egy kis időt szánni egy memóriatornáztató feladat gyakorlására - derült ki amerikai pszichológusok vizsgálatából.

John Jonides, a Michigani Egyetem pszichológusa az amerikai Pszichológiatudmányi Társaság éves találkozóján ismertette a több mint 200 fiatal felnőtt és gyermek körében végzett kísérletsorozatát, amely az "n lépés vissza" nevű memóriafeladat hatását vizsgálta. A vizsgálat eredménye szerint, ha valaki 20 napon át minden nap 20 percig végzi ezt a típusú feladatot, jelentősen javul a teljesítménye egy problémamegoldó képességet mérő, úgynevezett folyékony intelligencia teszten. A javulás akár három hónapig is kimutatható.

Az "n lépés vissza" feladatban vizuális és/vagy hangjelek sorozatát mutatják a kísérleti személynek, akinek szólni kell, ha az adott jel megegyezik az eggyel korábbival. Ha ez sikerült, a következő fázisban akkor kell szólni, ha a kettővel korábbi jel ismétlődik, majd ha a hárommal, néggyel stb. korábbi jel. Egyre többet kell tehát gondolatban visszalépni - innen a feladat neve. A feladatot lehet csak kép- vagy csak hangjelekkel, illetve a kétféle jel egyidejű alkalmazásával végezni.

Jonides és munkatársai kimutatták, hogy minél többet gyakorolja valaki az n lépés vissza feladatot, annál jobban fejlődik a folyékony intelligenciája, vagyis az új információk feldolgozásának és alkalmazásának képessége. A hatás különösen látványos a nehezített, kétféle jellel végzett feladat gyakorlása esetén.

A kísérletben részt vevő gyerekeknél azt is megfigyelték, hogy a gyakorlás hatására egyre óvatosabbak lettek: egyre kevésbé dőltek be a jónak tűnő, de valójában nem megfelelő jeleknek.

A kutatók képalkotó eljárások segítségével a tréning agyműködésre gyakorolt hatását is megvizsgálták. Kétféle hatást mutattak ki: gyakorlás közben egyre kevésbé nőtt a feladat végzésében résztvevő agyterületek véráramlása, ám ugyanezeken a területeken fokozódott a véráramlás, amikor a kísérleti személy éppen nem gyakorolt.

Jonides szerint az n lépés vissza feladattípus egy kulcsfontosságú agyi funkciót használ ki: a munkamemóriát, vagyis azt a képességünket, hogy az információt egy aktív, könnyen előhívható állapotban tartsuk, figyelemelterelő vagy zavaró körülmények mellett is.