Amerikai kutatóknak sikerült a felére csökkenteni szívrohamon átesett betegek szívében a keletkezett hegszövet mennyiségét, a szívizom pedig példátlan módon gyarapodott a kisméretű, eredetileg a módszer biztonságosságának vizsgálatára tervezett klinikai vizsgálatban.
Szívroham akkor történik, amikor vérrög képződése miatt elzáródnak a szivet tápláló erek, ezért a szerv oxigénhiányos állapotba kerül. A gyógyulás folyamatában az elhalt izomszövet helyét hegszövet veszi át, amely azonban nem képes a pumpafunkció ellátására, ezért a létfontosságú szerv teljesítménye csökken.
Az amerikai Cedars-Sinai Szív Intézet munkatársai a most ismertetett klinikai vizsgálatban a saját szívőssejtek gyógyításra való felhasználásának biztonságosságát tesztelték huszonöt betegen.
A szívroham után egy hónapon belül tubust vezettek be a páciens nyaki vénájába, majd letolták a szívéig, ahonnan "fél mazsolányi" szövetmintát vettek. A mintából laboratóriumban kinyerték az őssejteket és tovább tenyésztették őket, majd - a szívinfarktus után 1.5-3 hónappal - a korábban elzáródott artérián át a károsodott területre juttatták.
A kezelés előtti átlagosan 24 százalékról hat hónap elteltével 16, majd egy év múlva 12 százalékra csökkent a hegszövet mennyisége a szív bal kamrájában. A hegszövet helyét ráadásul egészséges szívizom töltötte ki.
"Bár vizsgálatunk elsődleges célja a biztonságosság igazolása volt, arra is kerestünk bizonyítékokat, hogy a kezelés eltüntetheti a hegszövetet és újranövesztheti az elveszett szívizmot" - nyilatkozta a BBC-nek Eduardo Marban, a kutatás vezetője. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a vizsgált betegekben a szív bal kamrájából kipumpált vér mennyisége nem nőtt a beavatkozás hatására.
A tanulmányt részletesen a The Lancet című orvosi folyóirat ismertette.