Tízszeresére emelik a D-vitamin-ajánlást a magyar orvosok

A magyar orvostársadalom példátlan összefogásának eredményeképpen született meg az a szakmai ajánlás, amely a jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének bevitelét ajánlja felnőtt ember számára a novembertől márciusig terjedő időszakban.

"Valójában a D-vitamin nem is vitamin, semmi köze a vitaminokhoz, szerencsétlen az elnevezése. Ez egy hormonszerű előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben" - mondta az I. D-vitamin Napon dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense. A rendezvény megszervezéséhez 12 orvosi szakmai társaság fogott össze, hogy ráirányítsa a figyelmet a D-vitamin-bevitel fontosságára. Ez példátlan összefogásnak számít a magyar orvostársadalomban - mondta dr. Szekeres László, az oszteoporózistársaság elnöke.

A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is UV-B spektruma (ezért nem alkalmas a döntően UV-A sugarakat tartalmazó szolárium a D-vitamin pótlására). Mivel azonban itthon késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, hiányállapot lép fel, ami számos betegség kockázatát növeli (lásd keretes írásunkat).

Új számok jönnek

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet hivatalosan még mindig napi 200 nemzetközi egység D-vitamin bevitelét ajánlja. A szakmai társaságok által most megfogalmazott állásfoglalás azonban 1500-2000 nemzetközi egység bevitelét fogja javasolni táplálékkiegészítő formájában felnőtt embernek a téli hónapokban. Túlsúlyosak esetében ez az érték még magasabb, akár 3-4000 egység D-vitamin is indokolt lehet. (A hivatalos ajánlást a 12 társaság egy hónapon belül teszi közzé.)

Mivel magzati korban a D-vitamin-ellátottság az anya vitaminszintjével arányos, a várandósság alatt különösen fontos a megfelelő pótlása. Az új hazai szakmai ajánlás szerint a várandósság alatt az ideális D-vitamin-szint fenntartásához legalább napi 2000 egységnyi vitamin bevitele szükséges.

Itthon szinte mindenki D-vitamin-hiányos

Jelenleg a háziorvosnak nincs joga a D-vitamin-szintet mérő laborvizsgálatot felírnia. A D-vitamin szintjét a vérből mérik (a 25(OH)D3 szintjének meghatározásával). Bár a szakemberek szerint itthon a lakosság legalább 70 százaléka biztosan vitaminhiányos, ha valaki erről tényszerűen is meg szeretne győződni, ezzel foglalkozó laboratóriumokban jelenleg 4-7 ezer forint közötti összegért méretheti meg D-vitamin-szintjét. A hamarosan megjelenő konszenzusos ajánlás javasolni fogja a meghatározott rizikócsoportok egészségbiztosítás által támogatott szűrését is.

"A magyar lakosság 25(OH)D3-vitamin-szintje átlagban 15-20 nmol/liter körül mozog, miközben a normál tartomány 30-60 nmol/liter. Ha tízmillió magyar D-vitamin-szintjét csak a normál tartomány alsó küszöbére szeretnénk felhozni, akkor ehhez egy évben körülbelül 15 milliárd forintra lenne szükség. Cserébe viszont körülbelül 200-250 milliárd forint lenne a különböző betegségek gyógykezelésén megspórolható összeg az amerikai és nyugat-európai modellek szerint" - mondta dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának endokrinológusa.

A D-vitamin pótlása

A hagyományos magyar konyhát követők maximum 80 egységnyi D-vitamint fogyasztanak naponta. A vitamin nagy mennyiségben található meg a tengeri halakban, a csukamájolajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő. Kapható már D-vitaminnal dúsított joghurt is, illetve többféle táplálékkiegészítő, amelyhez recept nélkül is hozzá lehet jutni. Nagy dózisú D-vitamin-készítmények viszont csak receptre válthatók ki. Míg a D-vitamin-hiány megelőzése mindenkinek a saját felelőssége, a kialakult hiánybetegség kezelése már az orvos dolga.

Rengeteg betegség kialakulásában szerepe van a D-vitamin-hiánynak

A D-vitamin-hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. D-vitamin-hiányosoknál megnő a csonttörések kockázata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.

Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét.

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát.

Vesebetegségek esetén a D-vitamin-hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelt jelentőségű.

Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező.

A D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést.

A policisztás ovárium szindróma esetén a D-vitamin-szint normalizálása feltétlenül javasolt.

Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik.

Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát.