A placentának mint tápláléknak a feltételezett tulajdonságairól sok vita folyik a nyugati országokban: egyesek szerint segít leküzdeni a szülés utáni depressziót, javítja a tejképződést ,és energiát ad. Kínában ezzel szemben évszázados gyakorlat a méhlepényevés, és napjainkban is aránylag gyakori. A kínaiak öregedésgátló hatást tulajdonítanak a placentának.
Csin Si-huang-ti (Kin Shihuangdi), Kína első császára mintegy 2200 éve állítólag azzal dicsekedett, hogy a placentaevésnek köszönheti jó egészségét. A Ming-dinasztia korából (1368-1644) származó klasszikus orvosi szöveg szerint a placenta "igen tápláló", és rendszeres fogyasztása révén "meghosszabbítható az élettartam".
Kínai médiajelentések szerint a méhlepényevés az elmúlt évtizedben elterjedtebbé vált. Egy nankingi szülészeten például a szülő nők mintegy 10 százaléka vitte haza magával a placentáját.
Az interneten recepteket is lehet cserélni. Az egyik népszerű honlap szerint a méhlepényből levest, gombócot, derelyét lehet készíteni, illetve a hagyományos kínai konyha más összetevőivel is lehet keverni.
Kínában 2005 óta tilos a szervkereskedelem, de porrá őrölt placentát tartalmazó kapszulák kaphatók a patikákban. A sanghaji Lej Jun Sang (Lei Yun Shang) gyógyszertár természetgyógyásza szerint "erősíti és dúsítja a vért".
A placenta igen keresett termék, nemcsak az anyák, de az apák, sőt a barátok is szívesen fogyasztják, ajándékba is adják csokoládé vagy egy üveg bor helyett. Az ellenzők viszont az emberhúsevést visszataszítónak találják.
A feketekereskedelem a nagy kereslet miatt virágzik. Tavaly a hatóságok vizsgálatot indítottak egy kantoni kórházban, ahol a nővérek jövedelem-kiegészítésként 20 jüanért (721 forint) árulták a placentát. Más régiókban, például Csinan (Jinan) városában darabjáért legalább 300 jüant (10 800 forint) kérnek, az "áru" többsége a sajtó szerint kórházakból származik.