A védőnők végezhetik a méhnyakszűrést 2015-től

A szervezett népegészségügyi méhnyakszűrés elvégzése 2015-től a területi védőnők alapfeladatai közé tartozhat - derül ki egy, a kormány honlapjára felkerült rendelettervezetből.

A tervezethez csatolt hatásvizsgálati dokumentumban azt írják: a védőnői ellátás új szolgáltatással bővül, a szervezett méhnyakszűrés végzésével. A területi védőnői ellátásról szóló rendelet értelmében a védőnő feladata az úgynevezett "nővédelem", ebbe jelenleg a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése és a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel tartozik bele.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által most egyeztetésre bocsátott dokumentum szerint a védőnők "nővédelem" címszó alatt elvégzendő feladatai 2015. május 1-jével a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésével egészülnének ki. A tárca szerint növelni kell a szervezett méhnyakszűréshez való hozzáférést, különösen a falvakban élők számára.

Az elmúlt három évben már zajlottak mintaprogramok, amelyek bebizonyították, hogy a védőnők képesek és alkalmasak a méhnyakszűrés gyakorlati elvégzésére, továbbá az érintettek elérésére, azok szűrésre való megnyerésére.

A méhnyakrák jellemzően a 35-55 évesek betegsége

A méhnyakrák viszonylag fiatal életkorban, leginkább a 35-55 évesek között fordul elő, ezért megelőzése sok megnyert életévet jelentene. Kialakulásában a HPV-vírussal való fertőzésen kívül az orális fogamzásgátlás, a dietilstilbösztrol-kezelés (szintetikus ösztrogének) és a dohányzás is közrejátszik. Magyarországon az emlő és a tüdő rosszindulatú tumoros megbetegedése után a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb rákfajta a nők körében. Évente közel 500 nő hal meg itthon e potenciálisan megelőzhető betegségben.