Ennyit kellene aludni

Az alvás mindennapjaink nélkülözhetetlen része, ezért nem meglepő, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják az egészségre gyakorolt hatásait. Ezek a 2012-ben közzétett legfontosabb, alvással kapcsolatos kutatási eredmények.

Bár tavaly is túlsúlyban voltak az alváshiánnyal kapcsolatos kutatások, az is kiderült, hogy a sok alvásnak is vannak kockázatai.

A kevés alvás növeli a stroke kockázatát

2012-ben például kiderült, hogy a napi hat óránál kevesebbet alvóknál növekedhet a stroke kialakulásának kockázata még akkor is, ha az illető nem dohányzik, rendszeresen mozog és a vérnyomása is rendben van - egyszóval nem tartozik a hagyományos rizikócsoportba. Szerencsére az alvás ebben az esetben befolyásolható kockázati tényezőnek minősül, vagyis az alvási idő növelésével csökkenthető a stroke-kockázat.

A túl sok alvás növeli az infarktus esélyét

Nem megoldás azonban a túl sok alvás sem: egy másik tavalyi kutatás arról számolt be, hogy a tartósan nyolc órát meghaladó alvás a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus kockázatát növelheti.

A kevés alvás elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet

A kevés alvás egy másik tanulmány szerint elősegítheti a rossz étkezési szokások kialakulását, ezáltal az elhízást is. A fáradt agy ugyanis nehezebben dönt az egészséges ételek mellett, inkább a jutalmazásért felelős agyterületek működése fokozódik, és a szervezet édességért, zsíros ételekért "kiált".

Az alváshiány a zsírsejtekre is közvetlen hatással van, így a cukorbetegség kialakulását is befolyásolhatja.

Az alváshiánytól kimerültek vagyunk és az immunrendszer is gyengébb

A tartós alváshiány más szempontból is megterheli a szervezetet: a kimerültség stresszhez hasonló állapotot idéz elő és gyengíti az immunrendszert, de a keveset alvóknál a szorongás is gyakoribb.

Egy kutatás pedig azt is igazolta, hogy azok a diákok, akik az éjszaka egy részét alvás helyett tanulással töltik, nagyobb eséllyel kapnak rossz jegyet.