Új ajánlás a tüdőrák szűrésre

Amerikai szakemberek évenkénti CT-vizsgálatot javasolnak a tüdőrák szempontjából nagy kockázatú betegek egy része számára.

A hagyományos, eredetileg a tuberkulózis (tbc) szűrésére bevezetett tüdőszűrés során mellkasi röntgenfelvételt készítenek. Ezeken a felvételeken a szív 30-40 százalékban takarja a tüdő állományát, és az egy centiméternél kisebb daganatok általában nem vehetők észre. Ezeket a problémákat csak - a röntgennél jóval költségesebb - CT-vizsgálattal lehet kiküszöbölni. Míg a mellkasröntgen-felvételeken a daganatoknak csak 54-84%-os pontossággal ismerhetők fel, a korszerű CT-készülékekkel 95%-nál is nagyobb találati pontosság érhető el.

Az Amerikai Rák Társaság új irányelvei szerint azoknak a betegeknek, akiknél nagy a tüdőrák kockázata, ajánlott évente komputertomográfiás (CT-) vizsgálatot végezni, amennyiben a következő feltételek fennállnak: a páciens 55-74 éves, évek óta aktívan dohányzik vagy volt ilyen időszaka az elmúlt 15 évben (a kritikus mennyiséget 30 doboz-évben állapították meg - ezt az értéket úgy kapják, hogy megszorozzák a naponta elszívott szálak számát az aktív dohányos évek számával).

Több amerikai orvostársaság összefogásával szisztematikus áttekintés készült a tüdőrák alacsony dózisú CT-vel való szűréséről. Az áttekintés során a fő szempont az volt, melyek a vizsgálat potenciális előnyei és kockázatai, milyen betegcsoportok számára és milyen intézményi keretek között végezve a leghatékonyabb. Az eredmények alapján kidolgozott új ajánlások a CA: A Cancer Journal for Clinicians című szaklap márciusi számában jelennek meg nyomtatásban.

A szakemberek szerint egyes nagykockázatú csoportokban a tüdőrák miatti halálozás jelentősen csökkenthető lenne évente végzett, kisdózisú CT-szűréssel. Fontosnak tartják, hogy a beteget részletes tájékoztatást kapjon a szűrés előnyeiről, korlátairól és kockázatairól: például a téves negatív diagnózis, a "gyanús" eredmények miatti szorongás és további vizsgálatok, valamint a rendszeres vizsgálatokkal járó sugárterhelés kockázatáról.

Az ajánlásban kiemelik, hogy a klinikai gyakorlatban rendkívül fontos, hogy a beteg segítséget kapjon a dohányzásról való leszokáshoz, és nem szabad, hogy a rendszeres szűrés miatt a beteg úgy érezze, felmentést kapott a leszokás alól.