Kiderült, miért van annyi lyukas fog

A fehér liszt, a cukor és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása olyannyira megváltoztatta az emberi szájban élő baktériumok összetételét, hogy az iparosodás óta szájunk tulajdonképpen nem más, mint betegségek állandósult melegágya.

Egyedülálló "fogtörténeti" kutatás eredményeiről számoltak be brit és ausztrál kutatók nemrég a Nature Genetics szakfolyóirat hasábjain: közel 7500 évet felölelő vizsgálatukból kiderült, hogy az évezredek alatt megváltozott táplálkozási szokások az emberi szájban lévő baktériumflórára is rányomták bélyegüket. Az utóbbi másfél évszázadban a feldolgozott élelmiszerek megjelenése és elterjedése drámai mértékben lecsökkentette a szájüregben élő baktériumflóra fajgazdagságát, és a fogszuvasodást okozó törzsek térnyerése nagy valószínűséggel hozzájárulhatott a posztindusztriális korszakra jellemző krónikus szájbetegségek kialakulásához.

A kutatók kiindulásként DNS-mintát vettek 34 észak-európai, prehisztorikus emberi csontváz fogkő-lerakódásaiból (plakkjaiból), hogy megvizsgálják, miként változott a szájban élő baktériumok összetétele a gyűjtögető-vadászó ősembertől kezdve a bronzkoron, középkoron és az iparosodáson át egészen napjainkig. A plakkok genetikai vizsgálata igen hasznos kiindulópont lehet az étrendben bekövetkező változások egészségre gyakorolt hatásainak, valamint a szájban élő kórokozók genomfejlődésének tanulmányozásához - mondta el az ausztrál ACAD központ professzora, a kutatás vezetője.

Visszaszorultak a szájüreg jótékony baktériumai

A plakkok DNS-ének elemzésekor a kutatók a szájban élő baktériumok összetételének fokozatos, negatív irányú változását tapasztalták: a modern ember szájában lényegesen kisebb a baktériumflóra sokfélesége, mint az iparosodás előtti emberekében.

Az első jelentősebb negatív változás akkor következett be, amikor őseink a gyűjtögető-vadászó életmódról földművelésre tértek át, de a legmarkánsabb fordulat nagyjából 150 éve, az iparosodás időszakában történt. Azóta a fehér liszt, a finomított cukor és a feldolgozott élelmiszerek térnyerésével a szájüreg jótékony baktériumai visszaszorultak, és túlsúlyba kerültek a fogszuvasodást okozó törzsek. Más szóval a modern ember szájürege tulajdonképpen folyamatosan beteg - tette hozzá a professzor.

A rendhagyó időutazással a szakemberek arra szeretnének rávilágítani, hogy a táplálkozási szokások változásai milyen hatást gyakorolnak az emberek egészségére. Ha már az ősidőktől kezdve sikerül felgöngyölíteni a betegségek hátterében álló genetikai okokat, úgy azok jelen- és jövőbeli kezelése is hatékonyabbá válhat. A szakemberek azt tervezik, hogy kutatásukat mind földrajzilag, mind pedig az időtartamot illetően kiterjesztik, hogy még pontosabb képet kaphassanak az étrendi változások egészségre gyakorolt hatásairól.