Kegyetlenség a 8 órai iskolakezdés

Egy vezető brit idegtudós szerint a tizenévesek eltérő bioritmusa és alvási szükségletei miatt egyenesen "kegyetlenség" számukra a reggel 7 vagy 8 órai iskolakezdés. A professzor szerint amennyiben a tanítási időt a serdülők valós alvási szükségleteihez igazítanák, jelentősen javulnának eredményeik és teljesítőképességük.

Egyre több iskola kezdi felismerni és komolyan venni azt a tényt, hogy a tizenéves szervezet nem igazán alkalmas a korán kelésre. Az ember alvásigénye - az emlősökhöz hasonlóan - élete során folyamatosan változik: a serdülőkor kezdetével a lefekvés és a felkelés ideje egyre későbbre tolódik. Ez a tendencia fiúknál 21, lányoknál 19,5 éves korig tart, majd megfordul: nagyjából 55 éves korban ébredünk újra abban az idősávban, mint a pubertás kezdete előtt (ez mintegy két órával korábbi időpontot jelent a pubertáskori ébredéshez képest). Összességében tehát egy tizenéves számára a fél hetes ébresztő azt jelenti, amit egy ötvenes éveiben járó felnőttnek a fél ötös kelés - írja Russell Foster, az Oxfordi Egyetem professzora a New Scientist magazinban megjelent tanulmányban.

A biológiai okok azonban csak a probléma egy részére adnak magyarázatot. A tizenévesek egyre nagyobb számban csípnek le akár órákat az alvásidőből, hogy a pihenés helyett inkább közösségi oldalakon vagy telefonon csevegjenek, számítógépes játékokkal játsszanak, internetezzenek vagy filmet nézzenek, így sokkal tovább maradnak ébren (és éberen). Bár az alvással töltött idő egyénenként eltér, általános gyakorlat a tizenévesek között a késői fekvés és a nem megfelelő mennyiségű alvás. Egy korábbi brit felmérés szerint a jó iskolai teljesítőképességhez és kipihentséghez egy kamasznak kilenc órányi alvásra van szüksége; ehelyett többségük hétköznaponként alig alszik 5 órát.

Pedig az alvás szerepe kulcsfontosságú: szükség van rá a memória megfelelő működéséhez és a komplex problémák megoldásához is. Aki nem alszik eleget, annál nő a kortizol nevű stresszhormon szintje, hangulata ingadozhat, dühkitörései lehetnek, főleg ha serdülő. A gyakori alváshiány ráadásul a szervezet anyagcseréjét is felboríthatja: a kialvatlanság a vércukorszint növekedéséhez vezethet, a jóllakottság érzését befolyásoló hormonok szintjének csökkenése miatt fokozódik az éhség, vagyis hosszú távon a kevés alvás akár elhízást vagy cukorbetegséget is okozhat. A fáradt fiatalok gyakran nyúlnak kávé és energiaital után, amitől később álmosodnak el, így még inkább redukálódik az alvásidő.

Segítene a későbbi iskolakezdés

A felborult napirend és az alvással töltött időszak eltolódásának hatásait az Egyesült Államokban már korábban felismerték, így ott több iskolában is később kezdik a tanítást. Ennek eredményeképpen javult a diákok teljesítménye és ritkábban hiányoztak, kevesebben aludtak el az órákon és a depressziós tünetek előfordulásának gyakorisága is csökkent. Nagy-Britanniában is van már olyan iskola, amely átállt a 10 órás kezdésre, és a tanárok hasonló teljesítménynövekedést tapasztaltak.

A késői iskolakezdés a professzor szerint azonban önmagában nem elég: a legfontosabb, hogy a társadalom, de főként maguk a tizenévesek belássák az alvás kiemelten fontos szerepét, és a pihenéssel töltött időt ne luxusnak vagy felesleges rossznak tekintsék, hanem a kreativitást, a teljesítményt és a hangulatukat is befolyásoló biológiai szükségletként tekintsenek rá.