Mindig igazat mond az autista programozó

A magasan képzett IT-szakemberekért vívott globális harcban a cégek új terepen, az autisták között keresik majd az új munkatársakat. Az IT-szektorban már e nélkül is viszonylag sok autista lehet, mert ami a normál életben problémás, az a szoftvertesztelésnél előnyös tulajdonság. A hazai autisták országos szövetsége szerint a tervnek itthon is van realitása. 

A következő hét évben világszerte több száz autista alkalmazását tervezi az SAP német szoftvergyártó óriáscég. Tervei szerint 2020-ra jelenlegi 65 ezer alkalmazottjának egy százaléka autizmus spektrumzavarral küzdő ember lesz. A hivatalos sajtóközlemény szerint a lépéssel a cég a "másként gondolkodásban rejlő tartalékokat kívánja kiaknázni".

A cég az első lépéseket már meg is tette: 2011-től Indiában, 2012-től pedig Írországban alkalmaznak autistákat programozó és programtesztelő munkakörökben. 2020-ig további nyolc országra terjesztik ki a projektet, köztük Magyarországra is.

„Az SAP számára ez egy lehetőség, hogy a tehetséges IT-szakemberekért vívott globális harcban különösen specializált munkatársakat találjon” – nyilatkozta a német sajtónak Anka Wittenberg, aki az SAP-nél a sokszínűségért és a munkavállalók integrációjáért felelős. „Azok a tulajdonságok, amelyek normál körülmények között már betegesnek tűnnek, például az utolsó apró részletekhez való erős ragaszkodás, a túlzott pedantéria, a perfekcionizmus, a végletekig logikus gondolkodás, a szoftvertesztelésnél előnyös tulajdonságok.”

Mennyire gondolkodik másként egy autista?

Bár sokaknak a mai napig az Esőember című film, illetve a Dustin Hoffman által alakított karakter jut eszébe az autistákról, nagyon ritka, hogy egy autista ennyire különleges képességekkel rendelkezzen. Tény azonban, hogy vannak nagy tudósok és művészek, akik mutattak autisztikus tüneteket, ilyen volt többek között Glenn Gould, Isaac Newton, Albert Einstein és Bartók Béla is.

Az informatikusok között már most is bőven akadnak autisztikus viselkedésjegyeket mutatók: azaz nehézségeik vannak a társas kapcsolatok kialakításával, a szemkontaktus fenntartásával, mások érzelmeinek dekódolásával, vagy a közösségbe való beilleszkedéssel. Ők általában magasan funkcionáló autisták vagy Asperger-szindrómások, akiknek jellemzően nincs diagnózisuk a rendellenességről. Ennek az az oka, hogy 30-40 éve, amikor a mai informatikusgeneráció született, világszerte keveset tudtak még a dologról, és csak töredékük jutott el a megfelelő orvoshoz. Hiába észlelte a környezetük a másságukat, ha szellemileg nem voltak elmaradottak, értelmileg nem voltak sérültek (ez csak a súlyos autistákra jellemző), a szülők jellemzően elfogadták, beletörődtek, megtanultak együtt élni a gyermek másságával. A diagnosztikus módszerek finomodásával viszont ma már egyre több gyereknél egyre korábbi életkorban ismerik fel az autizmus legenyhébb formáit is.

A Szílicium-völgyben születik a legtöbb autizmussal élő gyermek

Azt, hogy az IT-szektorban az átlagnál magasabb az autisták aránya, alátámasztja, hogy az USA-ban a Szílicium-völgyben a legnagyobb az autizmus spektrumzavarral küzdő gyerekek aránya. Európán belül Hollandiában találták ugyanezt a trendet: Eindhovenben, amely az ország IT-központja, 2-4-szer nagyobb a valószínűsége, hogy a születendő gyermek autista, mint a többi városban. A mai napig keveset tudunk az autizmus spektrumzavar kialakulásának okairól, az azonban biztosnak tűnik, hogy genetikai eredetű, valószínűleg több génhez kapcsolódó betegség. Egyes vélekedések szerint az autizmus enyhe formája jellemzi Bill Gates-t, a Microsoft, és Mark Zuckenbrget, a Facebook alapítóját is. Az autizmus enyhe formájának számító Asperger-szindrómát a Wired technológiai magazin „geek-szindrómának” nevezi.

Állandóságra, egyértelmű kommunikációra van szükségük

„Az SAP magyar lányvállalata is megkereste az Autisták Országos Szövetségét, ám még nem ültünk le, hogy ismertessék a pontos elképzeléseket. De a tervnek abszolút van realitása” – nyilatkozta az [origo]-nak Kővári Edit, az AOSZ frissen megválasztott elnöke. „Az autizmussal élőknek sérült a kommunikációjuk, nehézséget okoznak számukra a társas kapcsolatok, a számítógép előtt viszont ezekre a képességekre kevésbé van szükség.”

Ahhoz azonban, hogy az SAP terve sikeres legyen, a munkahelyek megteremtésénél speciális szempontokat kell szem előtt tartani. A leglényegesebb, hogy az autistának kiszámíthatóságra van szükségük mind a munkakört, mind a körülményeket illetően. Még olyan apróságnak tűnő dolgokban is rosszul viselhetik a környezetváltozást, mint például egy íróasztal áthelyezése. Bizonyos fizikai jelenségek, mint a túl erős fény, a túl zajos helyiség szintén zavaró lehet számukra.

Az autistákkal való kommunikációban fontos, hogy nem értik a szavak, mondatok mögöttes jelentését, a cinikus megjegyzéseket, a vicceket, valamint nehézséget okozhat számukra a bonyolult hierarchiájú szervezetekben való eligazodás. „Bizonyos szempontból előnyük is, hogy nem értik a szarkazmust. Ők mindig az igazat mondják” – nyilatkozta a német médiában Anka Wittenberg, a cég projektfelelőse.

Az autistáknak tehát pontos napirendre, precízen meghatározott feladatkörre és tiszta kommunikációra van szükségük. A tervek szerint a beilleszkedésüket a német szoftvercég életébe coachok segítik majd.

Forrás: AFP/ANP

Egymillió munkahely autistáknak

Az SAP kezdeményezése nem egyedülálló. A dán Specialisterne érdekvédő-munkaközvetítő cég világszerte egymillió munkahely megteremtését tűzte ki célul autisták számára. Közbenjárásukkal foglalkoztatnak autistákat Belgiumban, Svájcban, Ausztriában, Skóciában, Írországban és az USA-ban is, jellemzően tesztelői, programozói munkakörökben. Az SAP szintén a dán cég segítségével indította el a programját.

Itthon ez idáig az autisták foglalkoztatásában az egyik fő irány a majorságok létesítése volt. „Majorság ma már 15 működik az országban” – mondja Kővári Edit. Ám a farmok világszerte inkább az autizmusban súlyosabban érintett vagy értelmi fogyatékos fiatalok számára jelentenek jó megoldást. Különösen akkor, ha a tankönyvi eset szerint valósulnak meg, azaz olyan vidéki, mezőgazdasági környezetben, ahol egyébként nem teremtődnének új munkahelyek. Az ideális az, amikor egy-egy ilyen majorság 20-30 autistát-értelmi fogyatékost foglalkoztat, és mellettük ugyanennyi helybélinek is munkát ad.

Egy magasan funkcionáló, egyetemet-főiskolát végzett, önmagáról gondoskodni képes autistának azonban nem biztos, hogy ez a megfelelő életút. „Az autistákat sem lehet egy kalap alá venni, náluk is személyiségtől függ az érdeklődési terület, az, ahogyan elképzelik az életüket és a munkájukat” – mondja az AOSZ elnöke. A cél az lenne, hogy a védett foglalkoztatásból az arra alkalmasak közül egyre több autista fiatalt sikerüljön a nyílt munkaerőpiacra integrálni.

Autizmus vagy Asperger-szindróma?

Magyarországon hozzávetőlegesen 60 ezer autista él, ám csak csak 7-8 ezer körüli azoknak a száma, akiknek papírja is van a betegségéről. Mivel a rendellenesség tág határok között mozog (egy úgynevezett spektrumzavar), nagyon sokféle életút létezhet: van, akinek felesége, gyerekei vannak és akár egyetemen oktat; de az idősebbek között van olyan is, aki skizofrénnek nyilvánítva egy pszichiátriai intézetben tölti napjait.
Évtizedes vita tárgya, hogy az Asperger-szindrómások és a magasan funkcionáló autisták között van-e különbség. Mostanáig külön kórképként tartották őket számon, az amerikai pszichiátriai társaság legújabb kórmeghatározó kézikönyve azonban az Asperger-szindrómát is az autizmus spektrumzavar részeként kezeli. A kavarodás oka, hogy a betegséget szinte egyidőben (az 1940-es évek közepén) írta le az amerikai Leo Kanner és az osztrák Hans Asperger.
A rendellenesség kialakulásának pontos oka nem ismert. Nem lehet kinőni, de megfelelő fejlesztéssel a sérült idegrendszeri funkciók bizonyos fokig javíthatók, kompenzálhatók.