A margarin tényleg szívbarát?

A gyártók és forgalmazók bevonásával népegészségügyi kampány indul az élelmiszerek káros transzzsírsavtartalmának csökkentésére. E káros összetevő korábban leginkább a margarinokhoz volt köthető, így nem meglepő, hogy a margaringyártók elsőként csatlakoztak a kampányhoz.

„A zsírsavak közül az úgynevezett transzzsírsavak hatnak legagresszívebben a szív- és érrendszerre azáltal, hogy növelik a koleszterinszintet, a védőhatást biztosító HDL- vagy „jó” koleszterinek szintjét viszont csökkentik” – mondta el dr. Pados Gyula, Szent Imre Kórház Lipid Részlegének főorvosa a népegészségügyi kampány megnyitóján. Ezért a napi transzzsírsavfogyasztást ajánlott lenne 1 grammra csökkenteni, ehhez képest a rendszeres hamburger-, keksz- és chipsélvezők akár napi 20-25 gramm transzzsírsavat is elfogyasztanak. A kutatások szerint napi 5 gramm transzzsírsav elfogyasztása hosszabb távon megközelítőleg 30 százalékkal növelheti az agyérelmeszesedés, a koszorúér-elzáródás és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

„Korábban a transzzsírsavakat leginkább a margarinnal hozták összefüggésbe. 1993-ban robbant be a köztudatba, amikor a Harvard Egyetem kutatói egy nyolcéves, 69 ezer ápoló bevonásával készült kutatásban kimutatták, hogy jelentősen több a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők arány a rendszeresen margarint fogyasztók körében. Az akkor még hidrogénezéssel előállított margarinok transzzsírsavtartalma 10 százalék körül volt. Ez szerencsére azóta már nem áll fenn” – mondta el a főorvos.

Manapság ugyanis a margarinok gyártása során már nem használnak hidrogénezett növényi olajokat, hanem kókusz- vagy pálmazsír hozzáadásával, illetve egyéb új technológiai eljárásokkal készítik őket, így a transzzsírsavtartalom 1 százalék alá csökkent (azaz szívbaráttá váltak).

A bűnős ételek

A sűtőmargarin, ipari sőtőolaj transzzsírsavtartalma azonban még mindig magas. Ezen kívül a nagy zsírtartalmú krémmel töltött kekszekben, gofrikban, nápolyikban, süteményekben, nugátkrémekben, kakaós tejmasszákban, illetve sós ropogtatnivalókban (kekszekben, chipsekben, vajízű pattogatott kukoricában) is bőven találhatók transzzsírsavak.

Mértékkel szabadna csak fogyasztani a kész- és félkész ételeket (például a mélyhűtött pizzákat) is, valamint az instant termékeket (salátaöntetek, leves-, mártás-, ital- és kávéporok), amelyek szintén tartalmazhatják a káros zsírsavakat. Továbbá kis mennyiségben tartalmaz transzzsírsavat a kérődző állatok húsa, teje és az abból előállított tejtermékek is.

A most induló népegészségügyi kampányhoz a gyártók szabadon csatlakozhatnak, eddig leginkább margaringyártók léptek be, de például a gyorséttermek és az édességgyártók is sokat tehetnének a fogyasztók szívéért technológiáik, receptjeik átalakításával. (A transzzsírsavtól a termék krémesebb állagú lesz, gyorséttermekben pedig azért használják, mert az ezt tartalmazó olajban gyorsabban és ropogósabbra sül az étel.)

Rendeletileg is szabályozzák a transzszírsavtartalmat

Várhatóan a jövő évtől életbe lép az a kormányrendelet is, amely 2014 tavaszától megtiltaná az olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyekben a transzzsírok aránya meghaladja a 2 százalékot.

Becslések szerint Magyarországon évente legalább ezer ember halálát lehetne elkerülni, ha a hozzáadott transzzsírsavakat teljesen száműznék az élelmiszerekből. Addig is előrelépés lenne, ha egy adott élelmiszer címkéjéből kiderülne, tartalmaz-e transzzsírsavat. Ám a jövő évre várható rendelet ezt valószínűleg nem írja majd elő. Addig is, amíg a korrekt címkézésnek hagyománya nem lesz, a legjobb támpont, ha kerüljük az olyan termékeket, amelyek összetevői között szerepel a "hidrogénezett", illetve "részben hidrogénezett növényi olaj/zsiradék" kifejezés. "Ha ez az összetevő a felsorolás elején áll, ne vegyük meg a terméket" - tanácsolja a kampányhoz szintén csatlakozott Nemzeti Szívalapítvány.