Pénteken ugyan még gomolyfelhők zavarhatják meg a napsütést, de szombattól visszatér a kánikula. Az előrejelzések szerint hétvégén jóval 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet várható, a vasárnapi csúcs akár 38 fok is lehet. Az országos tiszti főorvos ezért péntektől harmadfokú hőségriasztást rendelt el, amit akkor szoktak kihirdetni, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot.
A hőség megterheli a szervezetet: csökken a vérnyomás, alacsonyabb lesz a pulzusszám, és gyengül a koncentráció, lankad a figyelem (ezért több ilyenkor a baleset). A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek ezért ezekben a napokban fokozottan oda kell figyelniük, hogy minél kevesebbet tartózkodjanak a napon.
A tompaság ellen a felfrissülés érzését adhatja, ha naponta többször zuhanyozunk langyos vagy hideg vízzel.
A déli órákban lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban! Amikor a levegő hőmérséklete kint 35 Celsius-fok körül van, akkor a szobában 28 fok az ideális, hűvösebbre nem tanácsos állítani az otthoni vagy irodai klímát, mert ha kimegyünk a szabadba, a hirtelen hőmérséklet-változás megterhelő lehet.
Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre! Felnőtteknek a hőségben legalább 3 liter, gyerekeknek 2 liter ajánlott, a napon dolgozóknak ennél jóval több is kell.
Fogyasszunk elsősorban vizet, teát, gyümölcslevet, de jóleshet a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek is. Ne fogyasszunk viszont kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt. Nem jó ötlet a fröccs és a sör sem, mert fokozzák az izzadást, és vízhajtó hatásúak is, ily módon komoly dehidratáltságot, kiszáradást okozhatnak. A nagy melegben az izzadás nátriumvesztést is okozhat, ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával.
Különösen figyeljünk az idős ismerőseink, valamint a gyerekek folyadékpótlására, az előbbiekben ugyanis már nem, a kicsikben pedig még nem működik tökéletesen a verejtékezés szabályozása, ráadásul könnyen megfeledkezhetnek a megfelelő mennyiségű folyadék beviteléről.
Mielőtt beülünk az autóba, szellőztessük át a belső teret, hiszen a napon drasztikusan, akár 60-70 Celsius-fokra is felmelegedhet. Mindig legyen az autóban is folyadék, hogy pótolni tudjuk az izzadással elveszített vizet. A hosszabb úton levők napközben gyakrabban tartsanak pihenőt, ha van légkondicionáló berendezésük, akkor működtessék, de ne legyen az autóban lényegesen hűvösebb, mint kint (kiszálláskor hőgutát kaphatunk a hirtelen hőmérséklet-változástól).
A nagy hőségben viseljünk bő szabású, pamut öltözetet, a fejünket és az arcunkat védjük széles karimájú kalappal, és ne feledkezzünk el a napszemüvegről sem. Érdemes fehér helyett tarka, színes ruhákat hordani, ezek ugyanis elnyelik az UV-sugárzást, míg a fehér ruhák (különösen, ha vizesek) átengedik.
Ha mégse viseltünk kalapot, és a napon való tartózkodás után a gyermeken vagy magunkon fejfájást, hányingert, szédülést tapasztalunk, mindenképpen gondoljunk napszúrásra. Ilyenkor vonuljunk sötét, hűvös helyre, és borogassuk hideg vizes kendővel a homlokunkat.
A napszúrás kialakulásáért a nap sugárzása és a magas hőmérséklet együttesen felelős. A fizikai tényezők együttes hatására az agyhártyák úgynevezett steril gyulladása alakul ki, szerencsére az esetek zömében csak enyhe formában. Ilyenkor központi idegrendszerünkben vizenyő keletkezik, így az agy egyes területei nyomás alá kerülnek, ez okozza a kellemetlen tüneteket. A tünetek fokozódásakor orvoshoz kell fordulni.
11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon!
A hazai ajánlások szerint legalább 30-40 faktoros naptejet kell használnunk. A "vízálló" jelző jól hangzik, azonban még ha a vizet állja is a krém egy ideig, biztos, hogy a törülközéskor a védőréteg jelentős részét ledörzsöljük magunkról, ezért gyakran kenjünk magunkat újra a fényvédő krémmel.
A gyerekek bőre különösen érzékeny a napsugárzásra, ugyanis sokkal kevesebb melanint tartalmaz, mint a felnőtteké, ezért rendkívül könnyen leégnek. A napégés magától is szépen gyógyul, aki azonban rosszul bírja a fájdalmat, enyhíthet is a tüneteken. A házi praktikák helyett inkább a bevált módszereket válasszuk. Senkit ne hagyjunk a tűző napon elaludni!
Felhevült testtel ne ugorjunk hidegebb vízbe!
Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát, sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban. A gyermekek verejtékmirigyei még nem működnek tökéletesen, ezért elégtelen a hőleadásuk. Így a nagy hőségben szervezetük hőszabályozó rendszere hamar felborul, a belső hőmérsékletük vészesen magasra emelkedhet.
A meleg idő nemcsak a kisgyermekeknek és az idős embereknek jelent egészségügyi kockázatot, de az egészséges felnőtt emberek szervezetének is fokozott megterhelést jelent.
Hűtsük a lakást! Napközben tartsuk az ablakokat csukva, húzzuk be a függönyt, vagy tegyünk sötétítőt az ablak elé. Lehetőleg éjszaka szellőztessünk. Ha van légkondicionáló berendezés, ennek működtetése idején tartsuk csukva az ajtót és az ablakot. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, töltsünk el legalább két-három órát légkondicionált vagy más hűvösebb helyen, nagyobb bevásárló központokban, üzletekben.
Aki rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadékszükségletet. Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek itatására, ellenőrizzük gyakrabban testhőmérsékletüket!
A gyógyszereket megfelelő hőmérsékleten kell tárolni. Ha a szobahőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, célszerű a gyógyszereket hűtőben tartani akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra.
A hőség várhatóan hétfőn tetőzik majd, akkor akár a 40 fok is lehet. Hétfőről keddre virradóra záporok, zivatarok hozhatnak majd némi enyhülést, de kedden még így is 30 fok körül alakul majd a hőmérséklet.