A leggyakoribb fogmosási tévhitek

Gyümölcslé, alma, üdítőital fogyasztása után legalább 30 percet várjunk a fogmosással, mert könnyen lecsiszolhatjuk a meggyengült fogzománc egy részét is. Tévhit, hogy a hagyományos fogkefe ugyanolyan hatékony, mint az elektromos fogkefe.

A fogmosás első számú feladata az ételmaradékok, és még inkább a fogakon filmszerű réteget képező lepedékréteg eltávolítása. A lepedék a fogszuvasodást és fogínygyulladást okozó baktériumok melegágya. Hosszú távon a lepedékbe a nyál szervetlen anyagai is kicsapódhatnak, így létrejön a fogkő, melynek eltávolítása már fogorvosi feladat.

Étkezés során az ételben található szénhidrátokat a szájban lévő, fogszuvasodást okozó baktériumok savakká alakítják, a száj pH-értéke lecsökken, ez pedig gyengíti a fogzománcot. Ezek a folyamatok végső soron fogszuvasodáshoz vezethetnek. Azaz a fogak szempontjából is lehetőség szerint egészséges, alacsony szénhidráttartalmú étrendet válasszunk, és kerüljük az étkezések közötti nassolást. Gyerekeknek szintén inkább a főétkezés után adjunk édességet, ami után el tud menni fogat mosni, mint hogy étkezések között kapjon desszertet.

Mikor és mennyit mossuk a fogainkat?

A szakmai ajánlások szerint legalább napi kétszer mossunk fogat, a fogmosások hossza legalább 2-3 perc legyen. Praktikus tanács, hogy a fogsorunkat képzeletben negyedekre osztva (felső jobb, felső bal, alsó jobb, alsó bal), minden egyes negyedre legalább 30 másodpercet szánjunk.

Ha magas savtartalmú ételt vagy italt fogyasztunk – ilyenek a gyümölcsök, gyümölcskészítmények, üdítőitalok, erjesztett termékek, bor –, nem javasolt fél órán belül fogat mosni, mivel a savas kémhatás által meggyengített zománc egy részét eltávolíthatjuk a fogmosás során. Ilyen esetekben vízzel való öblögetés vagy cukormentes rágó (a nyáltermelés fokozása révén) segíthet a száj pH-értékének helyreállításában.

Milyen fogkrémet válasszunk?

A szakmai ajánlások szerint a fluorid csökkenti a fogszuvasodás kockázatát, ezért érdemes jó minőségű, fluoridtartalmú fogkrémet használni. Ha azonban a száj környékén kiütések jelentkeznek, az lehet a fluorérzékenység tünete is. Ilyen esetben kérjük ki bőrgyógyász tanácsát, és ha ő is fluorérzékenységre gyanakszik, a tüneteket meg lehet szüntetni fluoridmentes fogkrém használatával.

A fluoridtartalmú fogkrémeknél figyeljünk arra, hogy a gyerek minél kisebb mennyiséget nyeljen le belőle, általában a fogkrémen is szerepel, hogy csak egy borsónyit tegyünk a fogkeféjére. Ha a gyerek még nem tud köpni, használjunk fluormentes fogkrémet a fogmosáshoz.

Fontos a fogkefe is: válasszunk jó minőségű, puha/közepes és lekerekített sörtéjű, megfelelő fejméretű fogkefét. A túl erős sörtéjű fogkefe felsértheti a fogínyt. A kínálat széles, és tartsuk fejben, hogy a drága, csúcsminőségű fogkefe semmit sem ér, ha nem megfelelően gyakran és jó technikával mossuk fogainkat.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

A leggyakoribb fogmosási tévhitek

Tévhit, hogy a hagyományos fogkefe ugyanolyan hatékony, mint az elektromos fogkefe.

Az elektromos fogkefe ellenzői általában azzal érvelnek, hogy az automatikussá, rutinszerűvé teszi a fogmosást, kevésbé tudatosan, odafigyelve mossuk a fogainkat, mint ha hagyományos fogkefét választunk, és ezért nem is olyan alapos. A vizsgálatok szerint azonban a hagyományos fogkefével kiváló technika mellett sem érhető el hasonló tisztítóhatás, mint a jó minőségű elektromos fogkefékkel.

Bizonyos esetekben (például mozgásszervi betegségek) az elektromos fogkefe különösen nagy segítség lehet, mivel általában a feje kisebb, így jobban hozzáfér például a hátsó fogakhoz, és az intenzív körkörös tisztítóhatás érvényesülhet mindegyik fog mindhárom (rágó-, külső és belső) felületén.

Az elektromos fogkefék közül is a körkörös mozgást végzőket érdemes előnyben részesíteni. A fogkefe fejét fel-le mozgató változatok a fogíny foggyökér felé "tolását" okozhatják, így azok nem javasoltak.

Összességében azonban mindegy, hogy hagyományos fogkefét használunk, vagy elektromosat, a lényeg a rendszeresség és a megfelelő technika.

Tévhit, hogy a fogközkefét, fogselymet, fogzuhanyt nem szükséges mindennap használni.

A fogközkefe (interdentális fogkefe), a fogselyem és a fogzuhany is mind a nehezen hozzáférhető, szűk fogközök tisztítását célozzák. A szűk fogközök tisztítása – pláne nem optimális fogmosási technikával – hagyományos fogkefével elégtelen, így ott megtelepedhet a lepedék és a fogkő, és rövidebb-hosszabb távon fogszuvasodást és fogínybetegséget okozhat. Ezért javasolt ezeknek az eszközöknek a használata napi rendszerességgel.

Tévhit, hogy a szájvízzel történő öblítés fogmosásnak minősül.

A szájvizek antibakteriális hatásúak, így segíthetnek bizonyos fogágybetegségek esetén, és a kellemetlen szájszagot is megszüntethetik. Azonban közel sem annyira hatékonyak a lepedék eltávolításában, mint a fogmosás.

Tévhit, hogy a fogkefe akár évekig is jó.

A fogkefék egy idő után elhasználódnak, a sörték szétterülnek, így csökken a tisztítóhatás. Legalább három-négy havonta érdemes a csere, szükség esetén gyakrabban is. Egyes fogkefék rendelkeznek indikátorcsíkkal is, amely jelzi, ha már időszerű a boltban új fogkefe után néznünk.

A szakmai ajánlások szerint legalább évente egyszer látogassuk meg fogorvosunkat, még akkor is, ha nincsen panaszunk.