Terhesség során olyan hormonális változások mennek végbe a nők szervezetében, amelyek a fogak egészségére is komoly hatással vannak: a megnövekedett progeszteron- és ösztrogénszint elősegíti a szájban a baktériumok szaporodását és a dentális plakkok képződését, érzékenyebbé válik az íny, ezáltal gyakrabban begyullad, vérzik.
Ha a kismama nem fordít megfelelő figyelmet a lerakódott lepedék eltávolítására és a fogíny egészségének fenntartására, akkor a gyulladás átterjedhet a fogágyra, amely akár a fogak meglazulását és kihullását is eredményezheti – nem beszélve arról, hogy a gyulladás a magzatnak sem tesz jót.
A terhesség alatti fogápolást tehát komolyan kell venni. Ideális esetben még a teherbeesés előtt érdemes felkeresni a fogorvost, hogy az esetleges problémákat időben kezelni lehessen. Akár sikerült eljutni fogorvoshoz teherbeesés előtt, akár nem, a kilenc hónap alatt is legalább kétszer érdemes szakemberrel ellenőriztetni a fogakat és a fogínyt. A fogorvosi konzultáció ideális időpontjának a legtöbben a második trimesztert és a harmadik trimeszter elejét tartják.
Emellett a legfontosabb, hogy a várandós édesanya - saját maga és magzata érdekében - odafigyeljen a megfelelő száj- és fogápolásra: naponta legalább kétszer alaposan mosson fogat, kerülje a fogakat nagymértékben károsító élelmiszereket (cukros édességeket, üdítőitalokat, „ragacsos” cukorkákat), fogyasszon elegendő tejterméket, éhség esetén rágcsáljon zöldséget vagy gyümölcsöt, ne használjon alkoholtartalmú szájvizet, és mindenképpen hagyja abba a dohányzást. A cigaretta - egyéb káros hatásai mellett - a fogínybetegségeken is csak ront.
Az első trimeszterben a hányással kísért rosszullétek a fogaknak sem tesznek jót. A szakemberek azt javasolják, hogy hányás után tiszta vízzel öblögessünk (így a gyomorsav nem fogja kikezdeni a fogzománcot), és várjunk legalább fél órát a fogmosással. Ha rögtön hányás után fogat mosunk, a savas közeg által felpuhított fogzománc egy részét is lecsiszolhatjuk.
A terhesség alatt vannak olyan fogászati eljárások, amelyeket a biztonság kedvéért érdemes kerülni: ilyen például a fogröntgen. Bár a fogászati röntgenfelvételek nem érintik a has vagy a medence környékét, elővigyázatosságból mégis - a vészhelyzeteket kivéve - kerüljük.
Szintén megfontolandó terhesség alatt a fogtömés, illetve a régi tömések (főként az amalgám) cseréje. A nem sürgős kezeléseket mindenképpen érdemes a baba születése utánra időzíteni, de a nagy fájdalommal járó, sürgős beavatkozást igénylő esetekben haladéktalanul fogorvoshoz kell fordulni: ha szükséges, a szülészorvossal egyeztetve ilyenkor is vannak biztonságosan alkalmazható gyógyszerek, eljárások.
Van tehát összefüggés a terhesség és a fogproblémák megszaporodása között, mégis túlzó az a gyakran hangoztatott megközelítés, miszerint minden gyermek születéséért anyukája egy fog elvesztésével „fizet”.
Egy néhány évvel ezelőtt megjelent amerikai kutatás ugyan megállapította, hogy a gyermekek számának növekedésével egyenes arányban nő az édesanyánál a fogak elvesztésének vagy a fogágybetegségek kialakulásának kockázata, de ennek bekövetkezése nem szükségszerű. Megfelelő odafigyeléssel és rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel a terhesség alatti fogproblémák igenis kordában tarthatók.