Melyik a legolcsóbb fogfehérítés?

Bár a csillogó fehér fog nem jelenti automatikusan, hogy fogaink egészségesek is lennének, az önbizalmat növelheti. Azonban nem minden elszíneződés esetén hatásosak a fehérítő anyagok.

A fogaink színe egyéni változatosságot mutat, öröklött tényezők és életvitelbeli szokások befolyásolhatják a színárnyalatukat. Ismert, hogy az életkor előrehaladtával fogaink veszíthetnek fehérségükből. Emellett a fogak elszíneződését különböző italok és ételek (kávé, vörös bor, tea és bizonyos gyümölcsök) és a dohányzás is okozhatják. Egyes gyógyszerek (pl. bizonyos antibiotikumok) mellékhatása is lehet a fogak színének megváltozása. A gyökérkezelt, élettelen fogak is veszítenek fehérségükből. A nem megfelelő szájhigiénia hatására leggyakrabban a lepedék és a fogkő lerakódása felelős a fogaink elszíneződéséért.

A fogfehérítés különböző fajtái az utóbbi közel 30 évben rohamosan elterjedek, elsősorban esztétikai megfontolások miatt. Fontos tudni azonban, hogy a csillogó fehér fog nem jelent automatikusan egészséges fogat. A fogaink egészségéért elsősorban a rendszeres, megfelelő technikával végzett fogmosással, fogselyem-használattal és fogorvosunk rendszeres felkeresésével tehetünk, míg a fogfehérítés leginkább az önbizalmunk helyreállítását szolgálja.

Fogfehérítés a fogorvosnál

Minden esetben érdemes konzultálnunk fogorvosunkkal a fogfehérítés előtt, mivel személyre szabott tanácsokkal láthat el, hogy a fehérítés melyik fajtája mellett érdemes döntenünk. Ismert tény, hogy a sárgás elszíneződések esetén általában kedvezőbb eredmény érhető el, mint a barnás elszíneződések esetében. A szürkés elszíneződéseknél pedig előfordulhat, hogy egyáltalán nem hatékony a fogfehérítés. A fogszuvasodás és egyéb fogorvosi problémák megoldása is szükséges fogfehérítés előtt, mivel ezekben az esetekben – ha a problémákat előtte nem orvosolják - akár súlyos fájdalommal is járhat a fehérítés. Fontos tudni, hogy a fog színével azonos tömések és koronák színét nem változtatják meg a fehérítő anyagok, így azok a fehérítést követően zavaróan előtűnhetnek a látszó fogfelületeteken (pl. metszőfogak).

Forrás: AFP/Philippe Huguen

A rendelői fogfehérítés során az íny védelmét egy géllel vagy gumi védőréteggel látják el, ellenkező esetben az ínyen felmaródások jöhetnek létre. Egy 2011-es EU-s direktíva értelmében itthon a magas koncentrációjú hidrogén peroxid használata fogfehérítési célra csak fogorvosok számára engedélyezett. A másik elterjedt anyag a karbamid-peroxid.

A fehérítőanyag hatásossága speciális fény (ún. plazmaívlámpa) vagy lézer használatával fokozható, ekkor a fehérítő zseléből oxigénmolekulák szabadulnak fel, melyek a fogzománc mikrobarázdáiban fejtik ki fehérítőhatásukat. A fehérítés kémiai reakciók útján történik, amikor is az elszíneződést okozó foltok szénmolekuláinak kötései felbomlanak, és a kémiai szerkezet megváltoztatása révén a színárnyalat is változik. A fogfehérítés nem károsítja a fogzománcot, szerkezete nem sérül, de az oxidációs folyamatok vizet vonnak el, a zománc víztartalma azonban 1-3 nap alatt helyreáll. Ezen idő alatt a fogak érzékenyek lehetnek (ennek mértéke egyénenként változó mértékű), és kerülni kell az elszíneződést okozó ételeket, italokat és a dohányzást.

Egy amerikai vizsgálat eredménye alapján a hidrogén peroxid még igen magas koncentrációban sem károsítja a fogzománc felszínét és szerkezetét, ismételt alkalmazás mellett sem.

Otthoni fogfehérítés

Az otthoni fogfehérítés során legtöbbször szintén peroxid tartalmú anyagot tesznek egy (a sportolók fogvédőjéhez hasonló, sokszor fogorvos által készített) fehérítő sínbe, és azt kell a szájban tartani meghatározott ideig és rendszerességgel. Emellett rendelkezésre állnak fogfehérítő tapaszok, matricák is.

Érdekes adat, hogy egy amerikai vizsgálatban a fogorvosi rendelőben vagy otthon végzett fogfehérítés hatásosságát és tartósságát vizsgálták tizenhét fiatal felnőtt résztvevő esetén, és nem találtak különbséget az eredmények statisztikai kiértékelése során.

Fehérítő fogkrémek

A fehérítő fogkrémek hatásossága elmarad a fogorvosi rendelőben vagy otthon végzett fogfehérítéstől. A fogkrémek leggyakrabban kíméletes polírozóanyagok révén segíthetnek a felszíni foltok mechanikus eltávolításában, ezen kívül kémiai anyagok is elősegíthetik a fehérítést.

Házi praktikák

A legegyszerűbb módszer, ha sima sót szórunk a fogkrémre, és azzal mosunk fogat. A só - bár alacsonyabb hatékonysággal, mint a professzionális fogfehérítés - valamennyit fehérít a fogak árnyalatán. Ugyanakkor veszélyei is lehetnek, mivel erőteljes dörzsölés esetén – pláne ha nem finomított sót használunk – előtérbe kerülhet a só csiszoló hatása is, és sérülhet a fogzománc.

Jól bevált módszer a szódabikarbónás fogkrémmel végzett fogmosás, mely szintén mechanikusan károsíthatja a fogzománcot, főként ha túl gyakran alkalmazzuk erőteljes dörzsölés mellett.

Fontos tudnivaló, hogy a fogfehérítés nem tart örökké, 1-2 évente megismétlendő. A fogak elszíneződését késleltethetjük, ha az életmódunkon is változtatunk (pl. kávé és cigaretta-fogyasztás csökkentése, megszüntetése), mely változtatások a fogaink fehérsége mellett általános egészségi állapotunkra is jótékony hatással lehetnek.