Az ősi étrend sem védett meg teljesen a fogszuvasodás ellen, derült ki egy marokkói barlangban folytatott ásatás során. Az eddigi elképzelések szerint a fogszuvasodás egyidős az emberi mezőgazdaság megjelenésével, de első felbukkanásának pontos időpontja nem ismert.
Louise T. Humphrey, a londoni természettudományi múzeum kutatója munkatársaival számos szuvas fogú embermaradványra akadt a marokkói Grotte des Pigeons-ban (Galamb-barlangban). Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkükben a szerzők leírják, hogy a 13 700-15 000 éve ott élő, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató felnőtt emberek 51 százalékánál találtak szuvas fogakat.
A lelőhelyen talált további bizonyítékok arra utalnak, hogy a lakók módszeresen gyűjtötték a makkot és a fenyőmagvakat, melyekben erjeszthető szénhidrát található. Valószínűleg a kőkorszaki emberek szájában élő szénhidrátbontó baktériumok okozták a fogszuvasodást.
Az eredmények alapján a vadászó-gyűjtögető társadalmak régebben tértek át a helyhez kötöttebb életmódra - ahol magvak gyűjtése volt az elsődleges élelembeszerzés -, mint korábban gondolták.
A szerzők szerint felfedezésük megkérdőjelezi azt az elméletet, hogy a fogszuvasodás a mezőgazdasági társadalmakban jelent meg. Szerintük a vad növényi táplálékra támaszkodó ősi társadalmakban a modern társadalmakéval összemérhető a fogszuvasodás előfordulási aránya.