Itthon is egyre nagyobb divat frissen préselt levekkel böjtölni, méregteleníteni, vagy épp fogyókúrázni. Tény, hogy az emésztőrendszerünket tehermentesíthetjük pár napra, ha csak leveket fogyasztunk, de összességében előnyösebb inkább egész zöldségekkel-gyümölcsökkel böjtölni, mint levekkel.
A léböjt hívei gyakran érvelnek azzal, hogy a frissen préselt levekkel csak a zöldségek, gyümölcsök lényegét: a tápanyagokat vesszük magunkhoz. Kifelejtik azonban, hogy sok zöldségnek-gyümölcsnek a héja is értékes tápanyagokat tartalmaz: például a narancs belső, fehér héja gazdag flavonoidokban. De a héj mellett a préseléssel elpazaroljuk az értékes rostokat is, amelyek segítik és szabályozzák a tápanyagok felszívódását, valamint befolyásolják az anyagcserénk sebességét. Ismert, hogy a léböjttel az anyagcsere lelassul.
A rostok eltávolítása miatt a levekből a tápanyagok gyorsabban szívódnak fel, mint az egész zöldségekből, gyümölcsökből, így többek között gyorsabban megugrik tőlük a vércukorszintünk is, ami a cukorbetegek számára veszélyt jelenthet. Ha valaki csak gyümölcsleveket fogyaszt egész nap, az is előfordulhat, hogy több cukrot vesz magához, mint ha a megszokott étrendjét követné. Ezért ajánlott elsősorban alacsony cukor (fruktóz)-tartalmú zöldségek, gyümölcsök levét facsarni, gyümölcsléből, illetve cékla- és répaléből pedig ne fogyasszunk egy pohárnál többet naponta.
A léböjtölőnek szinte soha nincs telítettségérzete. Erről egyrészt a rostanyagok hiánya, másrészt a rágás kiiktatása tehet. Ezért fogyókúrázóknak mindenképpen hatékonyabb a teljes zöldség-gyümölcs diéta, bár itt is figyelni kell az arányokra: a zöldség-gyümölcs bevitel optimális aránya 3:2, azaz az étrendünkben a zöldségek legyenek túlsúlyban.
Számos kutatás támasztja alá, hogy legalább napi 5 egység zöldség-gyümölcs elfogyasztása csökkenti a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kockázatát. Azt viszont egy kutatás sem támasztja alá, hogy a levekkel hatékonyabb lenne a megelőzés.
Tény, hogy vannak beszámolók például a búzafűlé előnyös hatásairól, ám tudományos igényű vizsgálat egyelőre nem erősíti meg, hogy a búzafűlé a megfázástól a vastagbél-gyulladáson át a rákig számos betegséget gyógyítana. A búzafűlé egyébként vasat, kalciumot, magnéziumot, aminosavakat, A-, C- és E- vitamint, valami klorofillt tartalmaz koncentráltan.
A gránátalmalé szintén nagy népszerűségre tett szert az elmúlt években potenciális rákmegelőző hatása miatt: ám ezt a hatást is egyelőre csak laboratóriumi vizsgálatok támasztják alá, a nagy mintaszámú klinikai vizsgálatok még hiányoznak.
Nem ajánlott a léböjt daganatos betegeknek, kemoterápiában részesülőknél, cukorbetegeknek, valamint vesebetegségben szenvedőknek.
Mivel a friss, nyers, magas cukortartalmú levekben az esetleges kórokozók gyorsan szaporodnak, nagyon figyelni kell rá, hogy préselés előtt alaposan megtisztítsuk a zöldségeket, gyümölcsöket. Ugyancsak a kórokozók gyors szaporodása miatt ajánlott egyszerre csak annyi levet préselni, amennyit egy étkezés során elfogyasztunk. (A dobozos leveknél ezt a problémát a pasztörizálással oldják meg.)
Hiába vannak egészséges tápanyagok a frissen préselt levekben, ha valaki egész nap csak leveket fogyaszt, zsír hiányában a zsírban oldódó vitaminok nem tudnak hasznosulni. Bár vannak értékes zsírsavakat tartalmazó zöldségek (például az avokádó), vagy az olajos magvak, ám ezeket jellemzően nem lehet préselni, csak esetleg turmixokhoz felhasználni. Ezért ha valaki egészségesen akar táplálkozni, és vágyik frissen facsart levekre, ahelyett, hogy egy teljes héten át csak leveket fogyasztana, egészítse ki étrendjét magvakkal, valamint növényi fehérjékkel is, például lencsével, hüvelyesekkel.
Aki alapból nem étkezik igazán egészségesen (sok félkész ételt, felvágottat, kevés zöldséget-gyümölcsöt fogyaszt), az biztos, hogy frissebbnek, energikusabbnak fogja érezni magát a böjt során, hisz a szervezete több tápanyaghoz jut. Emellett a léböjt során erős a placebohatás is: önmagában már attól a tudattól, hogy teszünk valamit az egészségünkért, jobban fogjuk érezni magunkat. Az alacsony kalóriabeviteltől, valamint a fehérjementes étrendtől azonban sokan fáradtnak, levertnek, ingerlékenyebbnek érzik magukat.