A tudatos álmodás (más néven éber vagy lucid álmodás) olyan különleges állapot, amikor az illető tudatában van annak, hogy éppen alszik és álmodik, mégis képes befolyásolni és kedvére alakítani az álom cselekményét. A tudatos álmodás képességének elsajátításához többféle módszer is rendelkezésre áll, de hogy ezt ki milyen sikerrel alkalmazza, az teljesen egyénfüggő. Elképzelhető azonban, hogy a jövőben nem lesz szükség ezekre a technikákra, mert német szakemberek rájöttek, hogy miként lehet mesterségesen tudatos álmokat előidézni – olvasható a Nature Neuroscience folyóirat cikkében.
Tudatos álmodás közben keveredik az álom és az ébrenlét – mondta el a kutatást vezető Ursula Voss, a frankfurti Goethe Egyetem munkatársa. Ez a keveredés az agyhullámokban is tetten érhető, amelyeket elektroenkefalográfia (EEG) segítségével nyomon lehet követni. A „normál” álmodást speciális agyhullámok jellemzik, ám a tudatos álmok közben megjelennek a gamma agyhullámok, amelyek a legmagasabb (40 hertzet meghaladó) frekvenciájú hullámok, és a tiszta felfogóképességhez, az öntudathoz kapcsolódnak. A gamma agyhullámok egyáltalán nem jellemzőek az alvás legtöbb fázisában és a „normál” álmodás során, ezért a szakemberek azt feltételezték, hogy ezek a gamma hullámok jelenthetik a tudatos álmodás kulcsát.
Teóriájuk igazolását korábbi kutatásokra alapozták, amelyekben a résztvevők az alvás REM fázisában bekövetkező tudatos álmokról számoltak be. Az EEG-felvételek tanulmányozásakor kiderült, hogy ezeket az éber álmokat gamma agyhullámok kísérték, így felmerült a logikus kérdés, hogy amennyiben a gamma hullámok a tudatos álmodás során természetesen megjelennek, akkor vajon mesterségesen is elő lehet-e idézni azokat, ha a gamma hullámoknak megfelelő frekvenciájú árammal stimulálják az álmodó agyat.
A bizonyításhoz a 27 önként jelentkező koponyájára elektródákat rögzítettek, és az úgynevezett transzkraniális váltóáram stimuláció (tACS) módszerével négy éjszakán keresztül az álmodás fázisában félperces áramimpulzusokkal stimulálták a résztvevők agyát. Amikor a gamma hullámokkal nagyjából megegyező, azaz 40 Hz körüli frekvenciájú áramot alkalmaztak, a résztvevők közel 80 százaléka jelezte, hogy alvás közben tudatában volt annak, hogy éppen álmodik, illetve befolyásolni tudta álmait. A kutatók más, 2 és 100 Hz közötti frekvenciákkal is próbálkoztak, és bár 25 hertznél tapasztaltak kismértékű gamma-aktivitást, a többi frekvencia nem okozott változást az agyhullámokban.
A kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények birtokában elméletileg lenne lehetőség az otthoni használatra tervezett „tudatos álomkészülék” kifejlesztésére, ám mégsem valószínű, hogy a berendezés a gyakorlatban is elterjedne: mindenképpen szakember jelenlétére van szükség az agy elektromos stimulálásakor. Terápiás célra azonban kiválóan alkalmazható lenne a módszer, például a visszatérő rémálmokkal küzdőknél, vagy a poszttraumás stressz szindrómában szenvedőknél az álmok tudatos alakítása segíthet a végkifejlet megváltoztatásában és a trauma gyorsabb feldolgozásában.