Mégsem olyan fontos a reggeli, mint eddig gondolták

Boy having his breakfast.

A reggelit nagyon sokan régóta a nap legfontosabb étkezésének tekintik. Ennek igazságtartalmára azonban igen kevés tudományos bizonyítékot lehet találni. Egy amerikai táplálkozástudományi szaklapban nemrég megjelent cikksorozat kifejezetten megkérdőjelezi az elképzelést.

Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus – tartja a népi bölcsesség, amellyel sokáig a táplálkozástudományi szakemberek is egyetértettek. A The American Journal of Clinical Nutrition augusztusi számában azonban több olyan kutatásról szóló cikk jelent meg, amely megváltoztathatja a korai étkezésről alkotott általános elképzelést.

Nem segít a reggeli a fogyásban

A legnagyobb és legprovokatívabb vizsgálat fő kérdése az volt, vajon valóban szerepet játszik-e a reggeli a fogyásban. Az Alabamai Egyetem és más intézmények kutatói majdnem 300 fogyni kívánó önkéntest toboroztak. Az önkénteseket véletlenszerűen három csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai kihagyták a reggelit, a másik tagjai mindig reggeliztek, a harmadikba sorolt emberek pedig nem változtattak addigi étkezési szokásaikon. Mindegyik csoportba került olyan ember, aki addig rendszeresen reggelizett vagy éppen kihagyta ezt az étkezést, így egyeseknek meg kellett változtatniuk az étkezési szokásaikat, másoknak nem.

A kép illuszráció Forrás: Photononstop/Hervé De Gueltzl

Tizenhat héttel később az önkéntesek visszatértek a laboratóriumba, ahol megmérték a súlyukat. Senki sem fogyott sokat. Az átlag fél kilogramm körül mozgott. A fogyást egyáltalán nem befolyásolta, hogy az alanyok reggeliztek-e vagy sem.

A reggelizők némileg aktívabbak

Egy másik új tanulmányban – ezúttal sovány önkéntesekkel – a Bath-i Egyetem kutatói meghatározták a 33 résztvevő nyugalmi anyagcsererátáját, koleszterinszintjét és vércukorprofilját. Ezután véletlenszerűen két csoportra osztották őket. Az egyik csoport reggelizett, a másik nem. Az önkénteseket aktivitásmérővel is ellátták.

Hat hét elteltével a résztvevőknek sem a testsúlya, sem egyéb korábban mért laboratóriumi eredménye nem változott lényegesen, akár reggeliztek, akár nem. Az egyetlen különbség az volt, hogy a reggelit fogyasztók kicsit többet mozogtak reggel. Az aktivitásmérők azt mutatták, hogy e csoport tagjai majdnem 500 kalóriával többet égettek el könnyű testmozgással, mint a nem reggelizők. A reggeli evésével azonban naponta plusz 500 kalóriát el is fogyasztottak.

Az elterjedt hiedelemmel ellentétben a reggeli kihagyása nem késztette az önkénteseket arra, hogy hatalmas ebédekkel és vacsorákkal kárpótolják magukat, viszont reggelente eleinte kicsit lassabbak voltak, mint reggeliző társaik.

Túlértékelt a reggeli szerepe

Az új kutatási eredményeket összegezve Emily Dhurandhar, az Alabamai Egyetem kutatója elmondta, hogy fogyási szempontból nézve a reggeli „csupán még egy étkezés”, amelynek kihagyása vagy elfogyasztása nem fogyasztja, de nem is hizlalja az embereket.

Mindegyik tanulmány azonban elég rövid időtartamú volt, viszonylag kevés önkéntessel. A reggeli befolyásának tökéletes megértéséhez több randomizált (a résztvevőket véletlenszerűen elosztó) vizsgálat szükséges, mondta James Betts, a sovány emberekkel végzett tanulmány vezetője. Nem tisztázott például, hogy vajon a kövér emberek szervezete is ugyanúgy reagál-e a reggeli étkezésekre, mint a soványaké, és az sem, hogy számít-e a reggeli időpontja és összetétele.

Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy nem baj, ha reggelizünk, de az se jelent gondot, ha kihagyjuk. A tanulmányok arra utalnak, hogy pusztán elvi alapon nem érdemes megváltoztatni reggelizési szokásainkat, akár eszünk reggelente, akár nem.